LAKÁSTAKARÉK KISOKOS

A hitelekről általában

A bankok többféle hitelkonstrukciót kínálnak az ügyfeleknek. A hiteleket jellemzően a felhasználási céljuk különbözteti meg, eszerint léteznek szabadfelhasználású és meghatározott célú, így értelemszerűen megkötött módon felhasználható hitelekről. A hitelt mint banki terméket nem mindenki veheti igénybe, ugyanakkor nem is kell teljesíthetetlen elvárásoknak megfelelni. A hitelkérelem folyamata során vizsgálják a jövedelmet, a cselekvőképességet, a betöltött kort. Adott esetben kezest vagy kezeseket kér a bank, ám ez a személyi hiteleknél nem megszokott. A hiteligénylés folyamatában jellemzően az alábbi dokumentumokat kell bemutatni: jövedelemigazolás, esetleg befizetett közüzemi számla, személyi igazolvány, lakcímkártya, más, meglévő hitel igazolását szolgáló dokumentum. A személyi hitel vagy személyi kölcsön igényléséhez alapvető feltétel a betöltött 18. életév és a rendszeres jövedelem, a kölcsön nagysága pedig attól függ majd, hogy mekkora a rendszeres jövedelem, továbbá, hogy mekkorák az igénylő havi kiadásai és van-e más hitele. A több, meglévő kölcsön rendezésére szolgál az adósságrendező hitel, amely lehetővé teszi, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsuk ki a meglévőket, így egycsatornássá és átláthatóvá téve a törlesztést. Az adósságrendező személyi hitel kérelméhez a személyi kölcsön igényléséhez hasonló feltételeknek kell megfelelni. Nagyvonalakban ezeket érdemes tudni a szabadfelhasználású kölcsönökről, személyi hitelekről, illetve az adósságrendező hitelről, ám a könnyebb áttekinthetőség végett pontokba szedve, amolyan kisokosként gyűjtjük össze a szükséges információkat.

 Mi a fedezete a „fedezetlen” hitelnek?

A személyi kölcsön vagy személyi hitel felvételekor azért vizsgálja meg alaposan a bank az igénylő jövedelmi helyzetét, mert a rendszeres jövedelem jelenti a garanciát arra, hogy az igénylő visszafizeti a kölcsönt a banknak. Előfordulhat, hogyha az ügyfél nem fizeti a törlesztőrészletet, a bank zárolja a jövedelme egy részét, hogy a kölcsön visszafizetésére fordítsa.


 Mi a hitel?

Pénzösszeg, amelyet a bank bizonyos eljárási díjak, kamatok fejében meghatározott időre nyújt, hogy az ügyfél aztán a hitelszerződésben foglalt feltételek szerint, általában havi törlesztőrészlettel fizesse vissza azt a pénzintézetnek.


 Milyen hitelfajták léteznek?

Léteznek fedezet nélküli hitelek, ilyenek például a személyi kölcsön, a hitelkártya, a gyorshitel vagy éppen a diákhitel. Vannak továbbá olyan lakossági hitelek, amelyekhez fedezet szükséges: ingatlan vagy tárgyi.


 Milyen veszélyei vannak a hitelfelvételnek?

A kölcsön igénylés előtt nemcsak a banknak kell mérlegelnie, hanem a hitelfelvevőnek is át kell gondolnia: képes fizetni a kölcsön törlesztőrészleteit? A kiadással ugyanis csökken az összbevétel, és amennyiben emelkedik az általános kamatszint, azaz a jegybanki alapkamat, akkor nőhet a törlesztőrészlet összege.


 Fontos fogalmak és szerepkörök a lakástakarékpénztár esetében

Szerződő

Az a személy vagy társasház, aki megnyitja a lakásszámlát. Ő lesz az, aki havi szinten fizetni fogja a megtakarítási összeget.

Kedvezményezett

Akinek a javára fordítják a megtakarítást, és aki jogosult arra, hogy a szerződéses összeget ingatlancélra felhasználja, a szerződő fél közeli hozzátartozója. Lényeges tudnivaló a lakástakarék szerződésekkel kapcsolatban, hogy egy személy több lakástakarék szerződésben is lehet kedvezményezett, de havonta maximum 20.000 Ft-ig kaphat állami támogatást.

Megtakarítási időszak

A lakástakarékpénztári szerződés két fő időszakra osztható: az úgynevezett megtakarítási időszakra és a hiteltörlesztési időszakra. (A kettő között pedig egy néhány hónapos kiutalási időszakra). A megtakarítási idő alatt kell fizetni a kiválasztott összeget (néhány ezer forinttól 20 ezer forintig). Ez az időszak terjed jelenleg 4-től 10 évig.

Szerződéses összeg

Összes saját befizetés + állami támogatás + betéti kamat + felvehető lakáskölcsön = szerződéses összeg. Ez a teljes összeg, amely egy lakástakarék szerződés esetén lakáscélra felhasználható.

Állami támogatás

Az állami támogatás mértéke 30%, így az éves igénybe vehető maximális támogatás 72 000 Ft, melyet havi 20 000 Ft megtakarítással érhető el. Ez megtöbbszörözhető, ha minden szerződésben más-más kedvezményezett van megjelölve. Az állami támogatás feltétele, hogy lakáscélra kell felhasználni a megtakarítást, továbbá a megtakarítás legalább 4 éven keresztül rendszeres legyen a lakásszámlán.

Kiutalás

A kiutalással kapcsolatos részletes tájékoztatást a lakás-előtakarékoskodók részére küldött Kiutalás értesítő és Kiutalási nyilatkozat tartalmazza.

A kiutalási időszak az értékelési fordulónaptól a kiutalási időszak végéig tart.

  • a 2017. július 1. előtt kötött szerződések esetében ez 3 hónap
  • a 2017. július 1. után kötött szerződéseknél 2 hónap.

A lakástakarékpénztár minden hónap első munkanapján állapítja meg a kiutalási összeget, ez az értékelési fordulónap. Ezzel egyetemben a kiutalási feltételeket elérő lakástakarék-szerződések között – a szerződések értékszáma alapján – sorrendet állít fel. A magasabb értékszámú szerződés a kiutalás sorrendjében megelőzi az alacsonyabb értékszámút.

Négy feltételt kell teljesíteni a kiutaláshoz:

  • a négy év megtakarítási idő letelt,
  • a szerződésben meghatározott értékszámot elértük (ami azt jelenti, hogy havi rendszerességgel megtakarítottunk)
  • a minimális megtakarítási hányadot elérte a szerződésünk (módozattól függően a szerződéses összeg 40%-a vagy 50%-a a minimális megtakarítási hányad),
  • a kiutalást megelőzően 2 hónappal nem módosítottuk a szerződést (2017. július 1-én vagy azt megelőzően kötött szerződéseknél 3 hónapja nem módosították a szerződést).

Megtakarítási év

A szerződésben rögzített teljes betétösszeg első elhelyezése hónapjának első napjától számított évek (egy év 12 hónap) a betét felvételéig.

Szerződéses összeg emelése

Amennyiben magasabb havi megtakarítást tudunk vállalni, megemelhetjük a szerződéses összeget.  Figyelni kell azonban, hogy a szerződéses összeg emelésekor a korábban megfizetett számlanyitási díj és az új szerződéses összeg után számított számlanyitási díj különbözetét is meg kell megfizetni


 Ha hamarabb kell a pénz, akkor is megkapom a 30%-os állami támogatást?

Sajnos nem. Amennyiben a futamidő letelte előtt kerül kivételre a pénz, akkor ez esetben elmarad a 30%-os állami támogatás. Ha a teljes összeg csak egy része kerül felhasználásra lakásvásárlásra, az állami támogatás akkor sem jár. Az állami támogatás mindig a tárgyévi befizetés 30%-a, ezért nem lesz a teljes futamidőre vetített 30% kamatos-kamattal számolt hozam, mert nem a teljes számlán lévő összeg után jár az állami támogatás. Amennyiben a befizetett összeg 2,5 millió forint, de abból csak 2 milló kerül felhasználásra lakás célra, akkor a fennmaradó 500 ezer forint után nem jár a 30%-os állami támogatás.

Az állami támogatás feltétele, hogy a lakásszámlákon lévő megtakarítás legalább négy éven keresztül rendszeres legyen, amit lejárat után lakáscélra kell felhasználni az állami támogatással egyetemben. Ha nem teljesül ez a két feltétel, akkor vissza kell fizetni az állami támogatást vagy a NAV hajtja be ugyanolyan módon, mint az adókat.


 Hogyan néz ki az LTP igénylési és kiutalási folyamat?

A LTP szerződés akkor jön létre, amikor megnyílik egy lakástakarék számla, melyben a tulajdonos azt vállalja, hogy egy bizonyos összeget elhelyez a számlán havi rendszerességgel a megtakarítási idő végéig. Fontos, hogy ezt az összege folyamatosan fizetve legyen, különben a lejárati idő hosszabbodik, és/vagy az állami támogatás kevesebb lesz.

Jó hír, hogy egy kedvezményes kölcsön felvételére is lehetőség nyílik a megtakarítási időszak végén. Vagyis, ha a futamidő végéig összegyűlt pénz még nem lenne elegendő a lakáscél eléréséhez, egy kedvezményes lakáskölcsönnel is ki lehet egészíteni a megtakarítást, aminek a teljes futamideje alatt fix a kamata és a törlesztőrészlete.

Maga a futamidő 4 és 10 év között szokott lenni, de ez változik az egyes LTP szolgáltatóknál. Amint lejár a megtakarítási időszak, akkor lehet kérni a szolgáltatót, hogy indítsa el a kiutalást, mely általában 2-3 hónap szokott lenni, de lehetőség van a szerződés meghosszabbítására is, ha még nem akarja felhasználni a számlán lévő összeget.


 Mekkora összeget érdemes betenni havonta az LTP-be?

Havi szinten 5.000-20.000 forint között fizethető be a lakástakarék pénztár számlára szerződésenként. Ezen összeg után jár a 30%-os állami támogatás. Érdemes átgondolni, hogy hosszabb időszak alatt (de min. 4 év) mekkora összeg áll rendelkezésre havonta megtakarításként és ez alapján kell megkötni a lakástakarék pénztár szerződést. A befizetett összegek után kapható meg a maximum 72.000 forintos éves támogatás, ami így jön ki: 20.000 forint x 12 hónap x 0,3 (30%) = 72.000 Ft

Amennyiben közös a lakás cél, akkor érdemes bevonni a közeli hozzátartozókat (szülő, nagyszülő, testvér, házastárs, gyerek, unoka) és kötni az ő nevükre is szerződést, hiszen a bevont családtagoknak nem kell tulajdonrészt szerezniük az ingatlanban az LTP felhasználásakor. Érdemes belegondolni, hogy 30%-os „kamatot” egy bank sem ad, jelenleg ez az egyik legjobb megtakarítási forma a piacon.


 Melyik lakástakarékpénztárat válassza?

A Hitelválasztónál jelenleg az OTP lakástakarék, az Aegon és az Erste lakástakarék ajánlatai érhetőek el, melyeket lakástakarék kalkulátorunk segítségével könnyedén össze is tud hasonlítani!


 Mi a lakástakarékpénztár?

A lakástakarékpénztár olyan megtakarítási forma, mely a lakással, lakhatással kapcsolatos célokhoz nyújt segítséget, nagyobb összeg gyűjthető, emellett az állami támogatást is lehet igényelni. A 4-10 éves időszak alatt gyűjtött összeghez az állam 30%-os támogatást nyújt éves szinten maximum 72.000 forintig, szerződésenként.

Amennyiben nagyobb összegre lenne szükség, úgy érdemes bevonni közeli hozzátartozót, hogy a lakás-előtakarékosságra gyűjtött összeg elegendő legyen a célok elérésére.


 Miben segít Önnek a lakástakarékpénztár kalkulátor?

Egyszerűen abban, hogy az Ön igényeinek legjobban megfelelő konstrukciót mutatja meg. Bővebben, hogy a rendelkezésre álló havi extra pénzből mely LTP szolgáltatónál lehet a legtöbbet kihozni. 


 Mik a lakástakarék előnyei?

Az LTP azért népszerű megtakarítási forma, mivel szinte csak előnyei vannak. Hátrányt nemigen tudunk megemlíteni:

  • garantált hozam, 30%-os állami támogatás,
  • a megtakarított pénz teljes mértékben biztonságban van az OBA garancia miatt (az Országos Betétbiztosítási Alap garantálja a pénzt baj esetén 100 000 euróig),
  • kamatadómentes, ugyanis nem kell fizetni a hozamok után 15% kamatadót,
  • családon belül rengeteg, lakással kapcsolatos célra felhasználható,
  • nem kell tulajdonjog a felhasználáshoz,
  • bármikor módosítható, fix 2.000 Ft-os díjért,
  • kiváló az önerő biztosítására, amennyiben a jövőben hitelfelvételre kerülne sor.


 Mik az LTP költségei?

Mivel a lakástakarék költségei jogszabályban rögzítettek, ezért könnyen átláthatóak és nem lesznek rejtett költségek, amik menet közben derülnek ki. Vannak úgynevezett fix díjak, amit mindenképpen ki kell fizetni:

  • havi számlavezetési díj: 150 Ft.
  • számlanyitási díj: 1%, ugyanakkor különböző akciókban ennél kedvezőbb is lehet, akár el is engedhetik a teljes számlanyitási díjat a pénzintézetek. Érdemes főbb mutatóként a számlanyitási díjat összehasonlítani, mert talán ez az egyetlen összeg, amin spórolhatunk. A kezdeti költségek az EBKM-re is hatással vannak. Ha alacsonyabb a számlanyitási díj, akkor magasabb hozamot érhetünk el a megtakarításunkon.
  • Sárga csekk díj: ez a díj akkor kerül kifizetésre, ha sárga postai csekken fizetjük a megtakarításukat. Érdemes az átutalást vagy a csoportos beszedési megbízást választani fizetési formaként.
  • Amennyiben szeretné módosítani a szerződést, akkor annak a díja általában 2.000 Ft.


 Mikor érdemes LTP-t választani?

Amennyiben tudja, hogy az elkövetkező 4-10 évre lesznek lakáscélú költései, ami lehet lakásvásárlás, felújítás vagy korszerűsítés, akkor érdemes LTP-t választani. Ugyanis az LTP folyósított összege a lejárat után felhasználható saját, vagy közeli hozzátartozó lakáscélú kiadásaira.


 Mire használható fel és mire nem az LTP-t?

Lakáscélok, amikre igényelhető a lakástakarékpénztári megtakarítás:

  • Telekvásárlás
  • Ház- és lakásépítés, -vásárlás, -csere
  • Lakáskorszerűsítés, -bővítés, -átépítés
  • Lakások, családi házak helyreállítása, felújítása
  • Tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, felújítása
  • Hitelintézettől felvett lakáshitelek kiváltása
  • Munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott lakáskölcsön kiváltása
  • Szükséges, vagy a lakhatóság javítását célzó kommunális beruházások
  • Bérleti, lakáshasználati jog vásárlása 
  • Nyugdíjasházban bérleti, lakáshasználati jog vásárlása 

Amire nem használható:

  • Üdülőövezeti ingatlan vásárlása, felújítása
  • Haszonélvezeti jog megvásárlása
  • Melléképület építése, felújítása
  • Valamint minden olyan beruházás ami „nem fix” például: mobil klíma vásárlása, tehát beépített bútorokra felhasználhatjuk, mint pl. beépített sütő


 BUBOR

A mozaikszó a Budapest Interbank Offered Rate, azaz a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb megnevezést takarja. Ez a hitelkamatok speciális átlagolása, amelyet a magyar bankok egymásnak ajánlanak fel. A piaci és jegybanki kamatváltozások nyomán naponta meghatározzák a referencia kamatlábat. A BUBOR jelentősége, hogy adott kamatperiódusra a bankok ez alapján állapítják meg a hitelek után fizetendő kamatot.


 Kamat

A kamat lényegében a hitelként a banktól kiadott pénzösszeg használati díja, a hitelhez viszonyított százalékként tüntetik fel. Lehet fix kamatozású vagy a jegybanki alapkamattól függően változó kamatozású.


 Kamatperiódus

A fix törlesztésű hiteleknél nincs jelentősége a kamatperiódusnak, a változó kamatozásúaknál igencsak fontos elemként szerepel. A kamatperiódus az az időszak, amikor a felvett hitelösszeg kamata állandó. Az ügyfél szempontjából az a legjobb, ha minél hosszabb a kamatperiódus, mert annál kiszámíthatóbb és tervezhetőbb a törlesztés, s nem változik a hitel kamata sem. A bank egyébként csak a kamatperiódus fordulónapján változtathatja meg a hitelkamatot.


 KHR

A KHR elődje a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azaz a BAR, a KHR maga pedig a Központi Hitelinformációs Rendszer rövidítése. Hazai bankok és hitelintézetek működtetik az adatbázist, amelyből a hitelszerződések és az azokhoz kapcsolódó információk kérhetők le. A személyi hitel igénylésekor alapvető hogy a KHR-ben ellenőrizik az ügyfelet, hiszen z segít a hitelképesség megállapításában, biztosítja a felelős hitelezést és csökkenti a hitelezés kockázatát.


 THM

Kötelezően használt, egységes mutató a Teljes Hiteldíj Mutató, azaz a THM. Ez több mint a kamat, hiszen százalékos formában, egy évre vetítve mutatja meg a hitelfelvétellel kapcsolatban kifizetendő összes költséget, beleértve a kamatot és a hitel járulékos költségeit (például kezelési költség, hitelbírálati díj, folyósítási költség, stb.) Van azonban olyan költség, amelyet a THM sem foglal magában: ilyen a késedelmi kamat vagy a futamidő prolongálásának, azaz a meghosszabbításának a költsége (igaz, optimális esetben ezek elő sem kerülhetnek a futamidő alatt).


 Törlesztőrészlet

Az a kölcsön futamideje alatt jellemzően havonta visszafizetendő összeg, amely magában foglalja a tőke- és kamattörlesztést, továbbá adott esetben a kezelési költséget (amennyiben azt nem kellett egy összegben, a hitel felvételekor megfizetni).