Mi az államadósság? Hogyan hat ennek mértéke a gazdaságra, és mindennapjainkra? Mely államok vannak leginkább eladósodva, és kik azok, akik biztonságban vannak? Hol, és mikor keletkeznek ezek az adósságok, és hogyan lehet kezelni őket? 
Megannyi pénzügyi kérdés, amely komolyan befolyásolja mindennapjainkat. Éppen ezért megvizsgáljuk, hol tart ma Magyarország, és általában Európa valamint a világ főbb államai adósság tekintetében. 

Mitől adósodik el egy ország?

Az állam a háztartásokhoz hasonlóan gazdálkodik, igaz ez jóval nagyobb és összetettebb volumen, mind egy családi kassza megtervezése. Aki már játszott valaha stratégiai játékkal, tudja, milyen nehéz egyensúlyt tartani a gazdasági rendszerben. Ha csökkentjük a béreket, elvándorlás következik be, nem lesz elegendő munkaerő. A növekvő populáció esetén pedig az élelmiszer termelés mennyisége okozhat problémát, ha nincs elegendő termőterület. Ha pedig nincs kiépítve a vasúthálózat, nem épülnek gyárak, amelyek a termelést növelik. Nyilván egy államháztartás menedzselése jóval komolyabb feladat egy játéknál, de az elvek hasonlók. Az államadósságra a következő tényezők vannak a legnagyobb hatással:

  • Infláció
  • Gazdasági növekedés
  • Reálkamat
  • Foglalkoztatottság
  • Államháztartási hiány
  • Folyó fizetési mérleg

Amennyiben kevés a bevétel a szükséges fejlesztések, beruházások, számlák, bérek kifizetéséhez, új forrást kell bevonni. Ezt több módon teheti meg egy kormány:

  • Pénzt bocsát ki.
  • Állampapírt bocsát ki.
  • Hitelt vesz fel.

Az államok gyakorlatban mindegyik eszközt használják a célból, hogy képesek legyenek a legjobb módon finanszírozni a gazdaság és a társadalom szükségleteit. Míg a pénzkibocsátás elsősorban az inflációt gerjeszti, addig az állampapír kibocsátás és a hitelfelvétel direkt módon növeli egy ország adósságát.

Az állam tehát sokaknak tartozik:

  • Magánszemélyek
  • Hazai és külföldi cégek
  • Hazai és külföldi befektetők
  • Hazai és nemzetközi bankok.
  • Különböző nemzetközi alapok. (IMF, Világbank, stb.)

Államadósság megítélése

Még a világ vezető államainak java is komoly adóssággal rendelkezik. Önmagában ennek ténye nem jelent problémát, amennyiben az adott gazdaság megfelelően erős annak kezeléséhez. A GDP-hez viszonyított 100 % feletti adósság azonban már biztosan komoly fájdalmat okoz az adott országnak. Az adósságot ugyanis törleszteni kell, és ez elsősorban adók beszedésével, illetve a kifizetések (beruházások, szociális támogatások, bérek) visszavágásával lehetséges. Legrosszabb példa erre talán Görögország, ahol a 2008-as válság után felvett IMF hitel következtében az államadósság közel duplájára emelkedett, és mára a GDP-hez viszonyítva 200 % felett van. Bizonyára elég nehézkes ennek az adósságnak a finanszírozása, törlesztése. 

Válságkezelés új módja: államadósság növekedés

Általánosságban a válsághelyzeteket gazdasági és pénzügyi visszaesés követi, amelyre a társadalom egyrészt érzékenyen, másrészt komoly áldozatokkal reagál. Így volt ez 2008 után is, amikor első körben a devizahitelesek, majd később - az ingatlanárak csökkenése és a munkahelyek elvesztése következtében a forinthitelesek is megszenvedtek. Az utóbbi másfél év korlátozásai bár más formában, de szintén kihatottak a gazdaságra, ráadásul a kialakult helyzetet tetézi a különböző területeken kialakuló nyersanyag és alkatrész hiány. A kormányok azonban részint a kieső bevételek pótlására, részint a gazdaság színvonalának fenntartása céljából kénytelenek kiadásaikat hitelből finanszírozni. 
Elsősorban a következő kiadások terhelik meg a költségvetéseket:

  • Gazdaságot támogató hitelek. (Likviditás, bértámogatás)
  • Kieső bevételek pótlása. (ÁFA, jövedelemadó, kiesett járulékbevételek)
  • Egészségügyi többletkiadások.

Ezek összessége már olyan hatalmas terhet jelent, amelyet nem lehet egyszerűbb eszközökkel finanszírozni, mint pl. az adóemelés, vagy az extra pénzkibocsátás. A kormányok tehát hitelt vesznek fel, vagy állampapír formájában vállalnak adósságot.

A járványhelyzet kirobbanása után egy nagy mértékű államadósság növekedés az országok többségében megfigyelhető volt. Ebből a szempontból szerencsés helyzetben vannak azok azon nemzetek, amelyek igyekeztek alacsony szinten tartani adósságukat.

Hazai államadósság

2011-ben a magyar államadósság elérte a GDP 80,4 %-át, amely 72,9 milliárd eurót tett ki. Ezt 2019-ig folyamatosan sikerült lecsökkenteni 65,5 %-ra amely ez évben mintegy 95,6 milliárd eurot jelentett. A 2020-as évben azonban az államadósság hirtelen felrepült a korábbi csúcsra, GDP arányosan újra 80,4 % lett. Ez az 5,1 %-os GDP csökkenéssel számolva hozzávetőlegesen 111,4 milliárd eurót, azaz kb. 39 ezer millárd forintot jelent! Eszerint a gyermekeket is beleszámolva, egy magyar állampolgárra mintegy 4 millió forintnyi adósság jut. És bár hatalmas számokról beszélünk, két dolog azért vigasztalhat minket. Az egyik, hogy önmagában az államadósság ténye még jelenti feltétlenül azt, hogy az adott ország csődbe megy. A másik pedig, hogy még így sem tartozunk a legeladósodottabb országok körébe. Érdekesség, hogy a legkevésbé eladósodott nemzetek között olyan elmaradott országokat találunk mint pl. Burundi, Kongó, vagy Afganisztán. Az országok hitelezésében is igaz ugyanis az az alapelv, hogy a jó adósnak szívesen, többet és olcsóbban adnak, mint az instabil, rosszul fizetőnek.

Államadósságok térségünkben

A térségünkben található, hasonló gazdasági színvonalon működő országokhoz viszonyítva viszont jobban el vagyunk adósodva. A Tradingeconomics.com adatai szerint  Lengyelországban 57,5 %, Szlovákiában 60,6 %, Romániában 47,3 %, míg a cseheknél csak 38,1 % volt az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke. Mivel ezek az országo nagyobb tartalékkal rendelkeznek hitelfelvétel céljára, így versenyképességben hosszú távon előnyt élveznek, ráadásul az adósság törlesztése sem terheli meg a büdzséjüket annyira, mint pl. nálunk, vagy a szomszédos Horvátországban és Szlovéniában, ahol a miénkhez hasonló az eladósodás mértéke. 

Nagyhatalmak államadóssága

Ha azt gondoljuk, hogy a világ vezető hatalmai kis államadóssággal rendelkeznek, nagyot tévedünk. A GDP-hez viszonyítva az USA, Németország, Japán, vagy Kína államadóssága is számottevő, ami talán nem is meglepő akkor, ha tudjuk, hogy a gazdasági versenyelőny megszerzésének egyik legszükségesebb eszköze a hitel. Aki ugyanis nem vesz fel hitelt, lassabb tempóban képes fejleszteni, és így veszít gazdasági és geopolitikai erejéből is. 
A nagyhatalmak GDP-hez viszonyított államadóssága a következőképpen alakul:

  • Japán: 266,2 %
  • USA: 107,6 %
  • Franciaország: 116 %
  • Egyesült Királyság: 97,4 %
  • Németország: 69,8 %
  • Kína 66,8 %
  • Oroszország: 17.8 %

Feltűnő a különböző pénzügyi politika hatása az országokban. Itt elsősorban Oroszországra érdemes kitérni, mivel a 17,8 %-os adósságrátája európai viszonylatban a legkedvezőbb, és világviszonylatban nincs másik meghatározó ország, amelyik hasonló számokkal rendelkezik. Az oroszok 1999 és 2008 között drasztikusan csökkentették az államadósság szintjét 97 %-ról 6,5 %-ra, és ezt az eredményt minimális korrekcióval ugyan, de a mai napig sikerült megtartani. Ez a vezető gazdasági hatalmak között páratlan megoldás.

A számok mellett érdemes megnézni a trendeket is: 2020-ban az országok államadósságának GDP hez viszonyított aránya átlagosan 15-20 % körül emelkedett. Az uniós átlag 17 % volt, de  Magyarország ennél rosszabbul teljesített a 22 %-kal. Az adósságnövekedés egyaránt érintette azokat az országokat, amelyeknél az adósság állomány viszonylag stagnált az utóbbi években (pl. Japán, Franciaország, Egyesült Királyság), és azokat, ahol hosszabb távon az adósság állomány csökkenése volt megfigyelhető, mint pl. Németországban, vagy Magyarországon.
 
Két érdességet azonban találunk: az egyik, hogy Kínában az egyébként is folyamatosan növekvő adósságot arányaiban nem dobta meg a válság, a másik pedig hogy egyedüli nagyhatalomként az USA államadóssága nem változott érdemben ezen idő alatt. Így kimondható, hogy a járványhelyzet két nagy pénzügyi nyertese az USA és Kína volt, miközben Európa némileg meggyengült, ami most talán még nem annyira érezhető, de hosszú távon megteheti hatását.