Az adatok szerint az igénylők többsége nem használja ki teljes körűen a Otthonfelújítási program keretén belül pályázható vissza nem térítendő támogatást. A maximálisan igényelhető, 3 millió forintos összegnek csak töredéke jutott kiutalásra egy főre számolva. Ez főleg annak tudatában több, mint érdekes, hogy feltételezhetően az igénylők jó része a teljes támogatásra, vagy ahhoz közeli értékben ad be igénylést az Államkincstár részére.

Sikeres program, de még nincs kihasználva

Az Államkincstár adatai szerint az év elején történt bevezetés óta eltelt bő 7 hónapban 13 ezer kérelmet hagytak jóvá, és az ezeken keresztül megítélt támogatások összege mintegy 22 milliárd forintra tehető. A számokból az derül ki, hogy az átlagosan igényelt összeg 1,6 millió forint körül mozog, amely közel fele az igényelhető 3 millió forintos összegnek. Ezek az adatok elmaradnak az állam és a bankszektor korábbi várakozásától, aminek több oka is lehet. 

Komolyabb beruházások csúszása

Az építőipari alapanyagok drágulásának, és az a beszerzési nehézségeknek köszönhetően előfordul, hogy a támogatást igénybe venni szándékozók kivárnak a felújítással. Mivel a számlák leadására még közel másfél évnyi idő áll rendelkezésre, így feltehetően sokan kivárnak, és nem kapkodják el az egyébként tervezett felújítási munkálatokat. Reménykedve abban, hogy őszre valamennyire konszolidálódik az alapanyagok ára, a komolyabb felújítások későbbre tolódnak. Ez abból a szempontból nem is gond, hogy a jelenlegi, várthoz képest kisebb kereslet valamennyire talán képes lesz ellensúlyozni az elszálló árakat.  

Sokan vannak, akik viszont, ha szeretnék, sem tudnák elkapkodni a munkálatokat, mivel sem minőségi, számlaképes kivitelezőt, sem alapanyagot nem találtak eddig. A megbízható, szerződéskötésre jogosult vállalkozók egyre távolabbi határidőre tudnak munkát vállalni, és további bizonytalansági tényező, hogy az adott időtávra nem képesek fix ár ajánlatot tenni a változó anyagárak miatt. Ez további ügyfeleket riaszt el a felújítástól. 

Az olcsóbb felújítások hamarabb kivitelezhetők

Feltehetően az eddigi igénylők többsége kisebb, gyorsabban kivitelezhető beruházásokat tervezett. Ilyen lehet egy fűtési rendszer, vagy kazán cseréje, egy napelem rendszer kiépítése vagy a lakás teljes festése. Ilyen esetekben az anyagköltség kevesebb, a beszerzés könnyebb, azaz a kivitelezés hamarabb megvalósulhat. 

Alacsony összegek

A program keretén belül az egy főre jutó állami támogatás összege másfél millió forint körül mozog, a szórás azonban nagy. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a maximálisan kiutalható 3 millió forintot, vagy ahhoz közeli összeget a pályázók jelentős része igényelte, úgy ez azt jelenti, hogy mások jóval az átlag alatti összeghez jutottak csak. Így elképzelhető, hogy sokan 1 millió forint körüli, vagy talán annál is kisebb összegű támogatásra pályáztak. 
Amellett, hogy bizonyosan vannak olyan családok, ahol ez az összeg is elegendő a szükséges felújításhoz, elgondolkodtató, hogy vajon nem lett volna érdemes várni a kivitelezéssel, hogy egyéb, de összeköthető munkálatokkal jobban kihasználják a támogatás adta anyagi lehetőségeket. Aki ugyanis egyszer már adott be kérelmet, az a továbbiakban nem jogosult újabb támogatásra. Így feltételezhető, hogy sokaknak egyszerűen ez a minimális támogatás, illetve az ezzel arányos önrész fért bele a keretbe.

Finanszírozás hitelből

Amennyiben valaki hitelből kívánja finanszírozni a munkálatokat, úgy maximum 6 millió forintnyi összegű hitelt igényelhet. Ennél kisebb összeg is igényelhető: ha tegyük fel valaki kisebb felújítást végez 2,5 millió forint értékben, és ezt hitelből finanszírozza, úgy 10 éves futamidő mellett havi szinten 24 ezer forint körüli összeg lesz a törlesztőrészlet. A teljes, 6 millió forintos összeg esetén viszont 58 ezer forint körüli rendszeres havi kiadásra számíthatunk. 
Hitelből finanszírozni a felújítást tehát nem tűnik lehetetlen küldetésnek, annál is inkább mivel a megítélt állami támogatás által csökkeni fog a futamidő, vagy a törlesztőrészletek nagysága. Ez viszont azt is jelenti, hogy az igénylők között vannak olyanok, akik bármilyen okból kifolyólag nem hitelképesek, vagy nem kívánnak hitelt felvenni. Előbbi eset magyarázhatja, miért van annyi kisebb összegű támogatás igényelve. Többen talán a néhány százezres, esetleg millió forint körüli megtakarításukat igyekeznek megduplázni a támogatással, ezzel megvalósítva valamelyik szükséges, de egyébként anyagilag kivitelezhetetlen felújítási projektet.

Jelentős az elutasítás

A program sikerességét az sem segíti elő, hogy jelentős az elutasított kérelmek aránya. Az elutasítás okai ráadásul néhány esetben nem olyan tényezők, amelyeket nem lehetett volna elkerülni. Ezek fakadhatnak akár feledékenységből, nemtörődömségből, illetve egyszerűen ismeret hiányból. Azzal ugyanis nem lehet mit kezdeni, ha a gyermek pl már betöltötte a 25. életévét, viszont az ingatlan rendezetlen státusza több esetben orvosolható. 

A legtöbb elutasítás egyébként köztartozás miatt történik, de előfordul hogy nincs meg a megfelelő ingatlanhányad, illetve, hogy a gyermek nem a felújítani kívánt ingatlanba van bejelentve. 
További jellemző elutasítási ok, hogy az igénylők nincsennek legalább egy éve bejelentve az adott ingatlanba. Ez különösen akkor lehet fájó, ha a család nemrég vásárolt ingatlanát szeretné a támogatásból felújítani. Sokan pedig az igénylés elutasításakor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy az általuk évek óta életvitelszerűen lakott ingatlan nem lakásként van bejegyezve a földhivatalban, rosszabb esetben az épület hivatalosan nem is létezik. Természetesen ilyen esetben sem folyósít támogatást az Államkincstár.

Köztartozás

A köztartozás nem pusztán a mi hibánkból fordulhat elő, viszont nagyon kellemetlen, ha emiatt utasít el minket az Államkincstár. Lehetséges például, hogy a munkáltatónk nem fizetett be valamilyen járulékot utánunk. Ezért az igénylés leadása előtt érdemes utána nézni, van-e köztartozásunk. Ha esetleg ugyanis van ilyen, még időben intézkedhetünk akár munkaadónknál, akár személyesen az ügyben, megelőzve az esetleges elutasítást. 

Köztartozásnak minősül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál vezetett folyószámlán nyilvántartott adónemek hátralékai, a vámtartozás, a külső szervek által lejelentett önkormányzati tartozás, és az adók módjára behajtandó köztartozás.
Ez alapján az adó- és járuléktartozások mellett (mint pl. a TB tartozás) olyan esetekben is lehet nyilvántartott köztartozás, amire nem is gondolna az ember. Ilyen többek között a:

  • Be nem fizetett gépjárműadó, telekadó, stb. (elfelejtettük…)
  • Szabálysértési bírság. Parkolás, gyorshajtás, parlagfű, stb. miatti büntetések be nem fizetése.
  • Külföldről rendelt árucikk után kiszabott, de be nem fizetett vám. (mindegy, hogy mennyi).
  • Önkormányzati eljárási díjak, illetékek meg nem fizetése.

Érdemes tehát odafigyelni a pénzügyekre, számlákra, kiküldött csekkekre, hogy minden időben be legyen fizetve.

Igénylések számának felfutása várható

A várakozások szerint az igénylések száma a jövőben nőni fog, igaz ennek ütemét nehéz lenne megjósolni. Akik a brutális anyagárak csökkentésében reménykednek, feltehetően kivárnak még őszig, télig, de túl sokáig már nem lehet elhúzni az igényeket. Akik nemrég költöztek be frissen vásárolt, felújítandó otthonukba, azoknak is van még idejük az igénylés beadásához, ugyanúgy, mint azoknak, akik hitel nélkül kívánják megoldani a felújítást, és még gyűjtik hozzá a tőkét. A programot viszont érdemes kihasználni, és ezt még biztosan sokan meg fogják tenni a közeljövőben.