Egyre több hang hallatszik a különböző fórumokon, amelyek szerint a lakásárak csökkenése megindult, és a közeljövőben akár egy komolyabb recesszió is bekövetkezhet az ingatlanpiacon. Bár ezen kijelentések igazságtartalmát, és főleg a jövőre vetített jóslatok helytállóságát nehéz megítélni, mégis van több olyan tényező, amely által valamennyire már most ráláthatunk a lakáspiaci folyamatok alakulására. Mind a befektetőket, mind a tulajdonosokat és az első lakásukra vágyókat érdekli ugyanis, hogy mire számíthatnak a jövőben.

2020, a visszaesés éve

2019-ig az ingatlanpiac felszállóágban volt: növekedését többnyire az inflációnál jóval magasabb árszint emelkedés jellemezte. A kedvező gazdasági környezet, a piacba vetett bizalom és a családtámogatási rendszerek által pumpált pénzek repítették a vásárlási kedvet, és ezzel együtt az árakat is. A 2020-as esztendőt azonban bátran nevezhetjük a visszaesés évének, ugyanis a mennyiségi visszaesés mellett bizonyos szegmensekben a használt lakások négyzetméter ára is csökkenésnek indult. Felmerül tehát két kérdés:

  1. Milyen tényezők okozták a visszaesést.
  2. Meddig tarthat a recesszió és milyen mértékű visszaesés várható.

 

MÁK Plusz

Az első kérdésre a választ nem nehéz megtalálni. Két olyan fő tényező van, amely alapvetően befolyásolta az ingatlanpiaci mozgásokat. Ezek közül elsőként a “Szuper állampapír” (MÁP Plusz) 2019-es bevezetése volt, amely kiemelkedően magas, éves szinten 4,95 %-os hozamot biztosít a befektetőknek. Ettől kezdve viszont sok befektető jobbnak látta megtakarítását értékpapírba fektetni, mintsem ingatlanba. A MÁP Plusz jegyzésével ugyanis 5 év alatt 27,35 % atombiztos hozamra lehet szert tenni, és ezt egy befektetési ingatlan az üzemeltetési és felújítási költségekkel terhelve nem biztos, hogy képes teljesíteni. A magyar állampapír tehát a statisztikák szerint is visszavetette a befektetési célú ingatlan vásárlások számát, ami elsősorban a fővárosi és néhány nagyobb település kiemelt részein érződött. 

Veszélyhelyzet, eltörölt adókedvezmény

A befektetési célú ingatlanvásárlási pozíciókat tovább gyengítette az új építésű ingatlanok kivitelezését segítő 5 %-os áfakulcs kivezetése, amely  egy nettó 40 millió forint értékű ingatlan esetén 8,8 millió forint plusz kiadást jelent. Ez szintén nem elhanyagolható tényező, mivel a hatalmas különbözet nehezen érvényesíthető bérbeadáskor. Az esetleges hitelfelvétel esetén ugyanis a havi törlesztés akár 40-60 ezer forinttal is több lehet a megemelt adókulcs esetén, és nem biztos, hogy ezt a bérlők meg kívánják fizetni. 

Szintén kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország, és a vendéglátó egységek bezárása. Ez egyrészt nyilván negatív hatással volt a fizetőképes keresletre, ugyanis sokan kerültek nehezebb anyagi helyzetbe, másrészt pedig gyakorlatilag felszámolta az - egyébként jól jövedelmező - AirBnb szállásokat. Ezek az ingatlanok aztán vagy beléptek a hosszútávú bérbeadási piacra, letörve az albérlet árakat, vagy megjelentek eladásra szánva, ezzel növelve a kínálatot. Mindkét esetben árcsökkenés várható: akár az albérleti kínálat növekedésével a befektetés jövedelmezősége csökken, akár a kínálat bővülésével az árak szorulnak vissza.

Befektetők: a piac motorjai

Tetszik, vagy sem, de tény, hogy a lakáspiac mozgását elsődlegesen a befektetői kedv határozza meg. Amikor olcsók a lakások, érdemes őket felvásárolni, amikor drágák már nem. Ha pedig kezdenek veszteséget termelni, vagy van jobb befektetési lehetőség, akkor elindul az eladási hullám. Vitathatatlan, hogy az utóbbi 6-7 év erőteljes emelkedését, a lakásárak megtriplázódását nem gerjeszthette csupán azon érdeklődők száma, akik valóban lakhatási céllal kívántak lakáshoz jutni. 
Amikor már az ingatlanok bérbeadása nem lesz elég jövedelmező, a befektetők elkezdenek megszabadulni tőlük. Itt indul el a árcsökkenés folyamata, szép lassan minden szegmenst érinteni fog: elindul a drága belvárosi ingatlanok árának csökkenésével, ami átterjed a külső, lakótelepi ingatlanokra, majd az agglomerációra, és így a végén a vidéki lakásokra is. A folyamat az új építésű ingatlanok árára is hatással van, hisz ha valaki kevesebbért tudja eladni városi lakását, értelemszerűen kisebb összeget tud majd fordítani építkezésre.

A folyamatot csak erősíti az a vevői magatartás, amely az árcsökkenést látva némi kivárással egyre jobb alkupozícióba kerül. Az eladó pedig más lehetősége nem lévén, vagy eláll az értékesítéstől, vagy a nagyobb veszteség elkerülése végett inkább enged az árból. Előre ugyanis senki sem tudja, mi az az árszínvonal, ahol normalizálódik a lakások értéke, és ahonnan már feltehetően nem megy tovább a lejtmenet.

2021: merre tovább?

Felvetődik a kérdés, hogy akkor megint egy újabb komoly recesszió elé nézünk? Bár a piac törvényszerűségei miatt ez valamilyen formában valószínűleg be fog következni, a válasz mégsem egyértelmű. A 2020-as év ugyanis rendkívűli hatásokkal bírt az ingatlanpiacon, amelyek jó része 2021-ben már nem, vagy csak kis mértékben lesz aktuális. Példaként hozható az újra bevezetett 5 %-os áfakulcs új építés esetén, a rozsdaövezeti ingatlanfejlesztés támogatása akár 0 %-os áfával (a terv kidolgozás alatt), illetve a várhatóan októbertől bevezetendő, szintén új építésű ingatlanokra igénybe vehető 2,5 %-os fix kamatozású támogatott hitel. Emellett jelenleg a gazdaságban sem realizálható olyan mértékű visszaesés, illetve eladósodás, mint amellyel 10 éve találkoztunk. 

Egy másik kérdés, hogy a megnövekedett keresletet meddig lehet fenntartani különböző pénzügyi beavatkozásokkal. Jelenleg ugyanis a kedvező ÁFA, a vissza nem térítendő  támogatások és kedvezményes hitelek még elérhetővé teszik a magasabb árkategóriájú ingatlanok vásárlását. Ezek kivezetése esetén viszont valóban komoly visszaesés várható. 
Ez rossz hír lehet a jelenlegi tulajdonosoknak, viszont kedvező azok számára, akik első lakásra gyűjtenek. Mivel az illetékeken keresztül az állam is profitál a magas árakból, így nem csak családpolitikai, de gazdasági szempontból is érdemes fenntartani a támogatási rendszereket. Amennyiben ez megtörténik, úgy kevésbé várható árcsökkenés a piacon.

Jelenleg a CSOK igénylésre nincs határidő, ráadásul eltörölték a az ingatlan árra vonatkozó 35 millió forintban maximalizált összeget. A babaváró kölcsön 2022-ig igényelhető, az új építésű lakásokra pedig feltetően októbertől lehet kedvező, 2.5 %-os kamatozású hitelt felvenni. Akik ezekkel élni tudnak, jól járhatnak, azonban akik nem, ők az infláció miatt emelkedő kamatok végett egyre nehezebb helyzetbe kerülhetnek, bár hosszú távon 1-2 %-nál nagyobb kamatemelés nem várható.
 

Komoly kérdés, hogy alakul a befektetői kedv, visszaáll-e rövid időn belül az AirBnb-s rendszer - amit a túristák elmaradásán felül a NAV érdeklődése, és a társasházi, kerületi határozatok is érzékenyen érintenek -, illetve egyáltalán mekkora hozam realizálható a befektetési ingatlanokon. Mivel a bérek és a fizetőképes kereslet nem csökken, így a lakhatási célú ingatlan vásárlási igény minden bizonnyal megmarad, azonban a fővárosban már látszik a morzsolódás a piramis tetején. 

A jelenlegi számokban az köszön vissza, hogy a főváros belső részein már nincs érdemi árnövekedés, sőt több helyen már minimális csökkenés is tapasztalható. A lakótelepi lakások ára még valamilyen szinten növekedni tudnak, de az emelkedés már nem olyan dinamikus mint korábban. Legjobban a vidéki ingatlanok ára emelkedik, azonban ahogy ezek is közelítenek a nagyvárosi négyzetméter árakhoz, úgy itt is megtorpanás lesz várható.
A recept tehát nem egyszerű: a növekedési ütem több helyen megállt. Amennyiben a várható intézkedések nem érik el a kívánt hatást, úgy az árak valószínűleg átlagosan csökkenni fognak, ennek ütemét azonban jelenleg lehetetlen megjósolni.

További hatással lehet az árak csökkenésére a moratórium megszűnése. Ha ugyanis sok tulajdonos kerül nehéz anyagi helyzetbe, úgy egyre több, gyorsan eladni kívánt ingatlan kerül a piacra. Míg korábban bizonyos területeken kifejezetten vadásztak ingatlanokra, addig ez a trend sok helyen megfordulhat. A piac azonban különböző módon reagálhat más-más területeken, ezért érdemes figyelni az aktuális mozgásokat.