A forint rendkívül gyenge pozíciója miatt sokan vártak a Monetáris Tanács egy, a piacot megnyugtató bejelentésére. A nemzeti valuta gyengülése ugyanis lassan több kárt okozhat, mint amennyit a gazdaság képes hosszú távon elviselni. A kedvezőtlen inflációs előrejelzések nem teszik lehetővé a jelenlegi alacsony kamatszint fenntartását, így az MNB-nek reagálnia kellett a jelen helyzetben, és ezt a piac - és a forint - a jelek szerint kedvezően reagálta le.

A forint helyzete

Az utóbbi időben a forint erőteljes gyengülést mutatott nemcsak a főbb, de a térségi valutákkal szemben is, mivel az egyre magasabb inflációs várakozások mellett a jegybank semmilyen reagálást nem tett annak érdekében, hogy bármilyen módon be kíván avatkozni a nemzeti valuta értékének védelmében. Bár a gyenge forint több szempontból is előnyös lehet a nemzetgazdaság egészét tekintve, az utóbbi időben rendszeressé váló, 370 forinthoz közelítő euró és 310 forint körüli dollár árfolyam már sokkal több kárt okozott, mint hasznot. Általánosan ugyan elmondhatjuk, hogy a gyenge forint jó, mert:

  • növeli az exportra termelő vállalatok bevételét
  • élénkíti a hazai keresletet (mivel külföldön minden drágább lesz a számunkra)
  • ha működik a turizmus, az ország vonzó célpont a külföldi turistáknak olcsósága miatt
  • továbbá az uniós pénzeken is nagyobbat lehet kaszálni
  • a külföldi tulajdonú vállalatok számára olcsóbb itthoni munkaerő és ez vonzóvá teszi a hazai beruházásokat.

A túl gyenge árfolyam viszont már több gondot is okoz, amelyet ezek a pozitívumok már nem képesek kompenzálni. A külföldről behozott cikkek - elsősorban az üzemanyag és műszaki termékek - ára ugyanis így jóval az inflációt meghaladó mértékben emelkedik, és azt se felejtsük el, hogy a sajátos magyar élelmiszerpiacon még mindig számottevő arányban vannak jelen az euró elszámolású, egyéb uniós országokból érkező termékek.
Ennek következtében a túl gyenge forint a következő - az egyébként gyenge árfolyamban érdekelt gazdasági szereplőket is érintő - nem kellemes hatásokat okozza:

  • az általános drágulás miatt növekszik az infláció, a pénz vásárlóértékének csökkenése
  • a forintban kapott jövedelem egyre kevesebbet ér, így a fogyasztás eltolódik az szükségesebb árucikkek irányába: a hazai kereslet a luxuscikkekre, turizmusra csökken (ezzel együtt a külföldi turisták tömeges megjelenése a bizonytalan egészségügyi helyzet miatt még várattat magára)
  • az uniós bérekhez viszonyítva a hazai jövedelem egyre versenyképtelenebbé válik, így növekszik az elvándorlás veszélye.
  • a devizahitelben számolt államadósság miatt pedig sokkal többe kerül a nemzet számára az adósságtörlesztés.

Infláció

A várható kamatemelés egyik kiváltó oka az előrejelzettnél magasabb infláció, amelynek egy része éppen a forint gyengüléséből következik. A legfrissebb előrejelzések szerint - amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás - akár 5 %-os éves inflációs szint is elképzelhető, ami messze meghaladja az MNB által meghatározott tűréshatárt. A középtávú cél - amely mellett az alacsony jegybanki kamatkörnyezet is tartható - ugyanis 3 %, +/- 1% eltérési tolerancia sávval. A magas inflációs várakozásra viszont mindenképpen reagálni kell, ugyanis rengeteg olyan meghatározó gazdasági szereplő van, akik számára ez kártékony, és ez bizony a devizapiacon is megmutatkozik. A magas infláció vesztesei a

  • hitelt nyújtó pénzintézetek - amennyiben fix kamatozású hitelt nyújtanak -, ugyanis vásárlóértékben sokkal kevesebbet kapnak vissza, mint amennyi pénzt kihelyzetek, amennyiben a forint elértéktelenedik.
  • a fix jövedelemmel rendelkezők, mert számukra minden drágul, így kevesebbet tudnak a pénzükért vásárolni.
  • azok a befektetők, akik vagyonukat jellemzően értékpapírban, készpénzben, vagy az inflációt nem követő vagyontárgyban helyezik el.

Az infláció nyertesei pedig azok, akik alacsony és fix kamatozású hitelt vettek fel. Az ő esetükben - különösen, ha a későbbiekben az infláció miatt a bevétel, vagy a jövedelem nő - ez komoly nyereséget jelent.
Inflációs stratégiával tehát foglalkozni kell, hiszen ez a befektetői hangulatot is nagyban befolyásolja. Amennyiben a befektetők a rossz előrejelzések és a várható veszteségek miatt elkezdenek megszabadulni a forinttól, úgy még komolyabb árfolyamgyengülés, és emelkedő infláció várható, amelyet már súlyosan megérezhet a társadalom.

Stratégiai döntés

Az MNB bármilyen jellegű nyilatkozata, amely akár egy későbbi stratégiai döntést is előrejelezhet, pont ezért igen fontos a piac megnyugtatása szempontjából, ami Virág Barnabás jegybank alelnök nemrégiben tett nyilatkozatával részben meg is történt: érdemi intézkedés nélkül a forint árfolyam jelentősen visszapattant, az eurót 350 forint alatt, a dollárt 280 forint körül jegyezték. Bár a héten nem történt kamatváltoztatási döntés, és az árfolyamban minimális korrekció állt be, az mindenképpen látható, hogy a piacot megnyugatta, hogy - akár már júniusban - szükség esetén a Monetáris Tanács akár egy kisebb kamatemeléssel is lépni fog.
Komoly kamatemelésre azonban nem kell számítani, több oknál fogva is:

  • Egyrészt nem változik az a stratégia, hogy a hazai gazdasági környezetben továbbra is jó a gyenge forint. Ez megegyezik a Kormány várakozásával is.
  • Másrészt, az egyébként szintén forintot gyengítő, hatalmas mennyiségben kibocsátott támogatott hitelek miatt a gazdasági növekedést is az átlag felettire prognosztizálják, ami jó adu a kormány számára és ezt minden bizonnyal nem szeretnék egy komolyabb kamatemelés okozta teherrel lassítani.
  • Korábbi példákból látható, hogy az alapkamat emelés negatívan hat a gazdasági növekedési várakozásra, amely a befektetőket is érzékenyen érintheti, ezért emiatt is szintén óvatosnak kell lenni. A cseheknél például 3 éve egy 0,25 %-os alapkamat emelés 0,1 %-os visszaesést jelzett az előzőleg várt GDP-hez képest.

Drágulnak a hitelek

A jelenlegi helyzetben egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a közeljövőben a jegybank kamatot emel, és ennek következtében az új igénylésű hitelek némileg drágábbak lesznek, mint eddig, azonban a várakozások szerint nem szükséges minden áron megrohanni a bankokat gyors hitelfolyósításért, mivel a kamatemelés feltehetően minimális lesz. Érzékeltetve egy példával, egy 5 millió forintos személyi kölcsön esetén néhány száz forinttal emelkedhet a havi törlesztőrészlet. Egy hosszabb, 20 éves futamidejű lakáshitelnél már jobban érezhető a különbség, 10 millió forint igényelt összeg esetén egy 0,5 %-os kamatemelés nagyjából 2000 forinttal emelheti meg a jelenleg 58 ezer forint körüli havi törlesztőrészletet, így aki a közeljövőben úgyis igényelne jelzálog alapú hitelt, érdemes időben lépni, hozzátéve, hogy a valós kamatemelés mértékét és idejét sem tudjuk előre megjósolni: előfordulhat, hogy nyáron csak 0,25-0,30 %-kal emelkedik az alapkamat. Nem zárható ki ugyan hogy mégse történjen emelés, de ennek jelenleg igen kicsi a valószínűsége. A legjobb hitel ajánlatok itt tekinthetők meg!

Ki jár jól?

Az erősödő forinttal a vásárlói többség mindenképpen jól jár, hiszen kevesebb forintot kell adni a nemzetközi piacon ugyanazért az áruért, és remélhetőleg az inflációt is gerjesztő tartós áremelkedés is némileg megtorpan. Emellett a közhangulat is valamelyest helyre fog állni, továbbá a befektetők is megnyugodnak, ami szintén jó hír, hiszen fontos az állam, és ezen belül a forint pozitív megítélése. És bár a jövőben hitelt felvenni szándékozók ugyan minimálisan többet fognak fizetni a törlesztésre, összességében ők sem járnak rosszabbul, mivel az ott elköltött plusz forintok a bolti vásárlásoknál, tankolásnál visszajönnek.