Az életben sokszor adódik olyan helyzet, hogy komolyabb értékű ingó, vagy ingatlan vagyon cserél gazdát. Amennyiben egy hozzátartozónk elhalálozása esetén vagyontárgyainak (lakás, autó, készpénz) tulajdonjoga ránk ruházódik, vagy pl. gépjárművet vásárolunk, illetve bármilyen vagyonértékű jogot szerzünk, ezek után alapvetően illetéket kell fizetnünk, de ha mentesülünk is az illeték alól, a járulékos költségek (közjegyző, ügyvéd, földhivatal, stb.) szintén komoly anyagi érvágást jelenthetnek. Érdemes tudni, hogy ilyenkor akár nagyon komoly összegeket is be kell fizetnünk az államkasszába. Ez az összeg komolyabb érték (pl. ingatlan esetében) akár több millió forint is lehet, ezért fontos számunkra, hogy időben tervezzük meg, milyen forrásból tudjuk finanszírozni az illetéket.

Mikor kell illetéket fizetni?

Az illetékköteles vagyonszerzésnek 3 fő típusa van:

  • öröklés
  • ajándékozás
  • visszterhes (bármilyen ellenszolgáltatással járó) vagyonátruházás.

Öröklési illeték szabályai

Míg ajándékozás, vagy vagyonátruházás esetén adott az érték, ami után fizetési kötelezettségünk támad, addig öröklés esetén az összes érintett dolgot, értéket összevonva egy hagyatéki eljárás során összegzik, mind a pozitív, mind a negatív elemeket. Előfordulhat ugyanis, hogy az örökhagyó több adóssággal rendelkezik, mint az általa örököseire hagyott vagyon értéke. Ez esetben jobb az örökségről lemondani. Erre lehetőségünk van, viszont nem válogathatunk a hagyatéki eljárás során számba vett hagyatékok között: itt a “mindent, vagy semmit” elv érvényesül. Ha tehát például az örökhagyónak volt egy 10 millió forint értékű háza, amelyhez azonban még jelzáloghitel formájában még 5 millió forint tartozás járul, emellett még volt 2 millió forint személyi kölcsöne is, akkor vagy vállaljuk mind a ház, mind az adósság öröklését, vagy lemondunk mindkettőről. Amennyiben az öröklést választjuk, úgy csak a 3 millió forint különbözet után kell illetéket fizetünk, amennyiben nem esünk a mentesség hatálya alá.

Öröklés során van egy meghatározott öröklési sorrend: aki azon előrébb helyezkedik el, az örököl. Ha azonos szinten több örökös van, köztük megoszlik az örökség. Az öröklés alapesetben a következő sorrendben alakul:

  • leszármazó rokon: gyermek. (ha nincs élő gyermek, akkor unoka, és így tovább)
  • házastárs (ági öröklés hatálya alá eső örökség kivételével)
  • felmenő rokon: szülő (ha nincs élő szülő, akkor nagyszülő, és így tovább)
  • szülő leszármazottja (ha nincs, nagyszülő, dédszülő, leszármazottja)

Van azonban néhány olyan szabály, amely bizonyos esetekben eltér az alapvető öröklési sorrendtől. Ezek főként:

  • ági öröklés (azon javak esetében, ahol az örökhagyó azokhoz korábban öröklés, vagy ajándékozás útján jutott)
  • házastárs különleges jogai
  • haszonélvezet
  • végrendelet
  • kötelesrész
  • örökségből történő kizárás

Ezek közül az utóbbi időben alapvetően a házastárs öröklési jogai változtak. Míg korábban az özvegyen maradt házastárs pusztán haszonélvezeti jogot kaphatott volt párja ingatlantulajdonán (ha azt más örökölte), addig most egy gyermeknyi tulajdonrészt is örököl. Nem örököl viszont a házastárs, ha az örökhagyó halálakor nem éltek vagyonközösségben.

Az ajándékozási illeték szabályai

Családi vagyon átruházásának egyik leggyakoribb módja az ajándékozás, amely 3 esetben illetékköteles:

  • ingatlan ajándékozása
  • 150 forint feletti értékű ingóság ajándékozása
  • vagyonértékű jog ingyenes alapítása, átengedése, vagy a jogról való ellenérték nélküli lemondás (pl. követelés elengedés) esetén

Ajándékozás után csak akkor keletkezik illetékfizetési kötelezettségünk, ha az ajándékozásról írásos szerződés készül, vagy ha nem készült okirat, de az ingóság értéke meghaladja a 150 ezer forintot.
Amennyiben ajándékozás történik, az nem feltétlen vezet illetékfizetési kötelezettséghez. Két alapvető esetben mentesülünk illetékfizetés alól:

  • Tárgyi illetékmentesség: eszerint közeli hozzátartozók, házastársak, bejegyzett élettársak közötti ajándékozás illetékmentes.
  • Személyi illetékmentesség: eszerint nincs illetékfizetési kötelezettsége pl. az Államnak, önkormányzatoknak, egyházaknak, alapítványoknak, stb.

Bár ingóság esetén nem kötelező, mégis érdemes azt írásba foglalni - különösen illetékmentesség esetén -, mivel ez esetben mindkét fél tudja szükség esetén bizonyítani az ajándékozás tényét. Tudni kell, hogy ajándékozás esetén az ajándékozó bizonyos esetekben, és feltételek mellett, visszaveheti az ajándékozott tárgyat, ez viszont nehézkes, amennyiben nincs szerződés. Az okirat megléte szintén szükséges ági öröklés bizonyításához.

Az illeték mértéke

A mindenkori illeték mértékét az 1990. évi XCIII. törvény határozza meg. Fontos tudni, hogy az illeték mértékét a jogszabály százalékos arányban adja meg, így a ténylegesen fizetendő összeg nagysága függ a hagyaték piaci értékétől. Ez azt jelenti, hogy pl. egy budapesti, felkapott környéken található, nagyméretű ingatlan esetén az illeték összege is hatalmas lesz.
Öröklés esetén az illeték mértéke általánosságban:

  • 9 % ingatlan tulajdon, tulajdonrész, illetve ehhez tartozó vagyoni értékű jog esetén
  • 18% öröklésnél 300 ezer forint feletti, ajándékozásnál 150 ezer forint feletti ingóság esetén
  • Gépjármű esetén a vagyonszerzési illeték kétszerese

Szintén kell vagyonszerzési illetéket fizeti ingatalan-, vagy gépjármű vásárlás esetén. Az illeték ilyenkor alapesetben

  • Ingatlan vásárlásakor 4 % (1 milliárd ft. felett 2 %, de max. 200 millió ft.)
  • Gépjármű vásárlása esetén az illetéket az jármű kora és teljesítménye határozza meg, melyet az alábbi táblázat alapján számíthatunk ki:

 

Természetesen sok esetben mentesülhetünk részben, vagy egészben az illeték megfizetése alól. A kedvezmények elsősorban öröklés, életkezdés (pl első lakás), vagy a korszerűbb technológia terjedésének céljából járnak.

Mentesség az illetékfizetés alól


Öröklés esetén

A jogszabály - elsősorban szociális okokból - illetékmentességet állapít meg. Ez esetben, főleg rokoni fok alapján jár a mentesség, így nem kell befizetni akár több millió forintot az államkasszába.
Örökösödési illeték mentességre jogosult az örökhagyó

  • egyeneságbeli rokona (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, stb.)
  • házastársa
  • bejegyzett élettársa
  • testvére, féltestvére, mostoha-, vagy örökbe fogadott testvére
  • ingatlan esetén nevelt gyermek (20 millió forint értékig)
  • 300 ezer forint értéket meg nem haladó ingóság esetén

Az említett felsorolásból láthatjuk, hogy az öröklések döntő többségében már nem kell illetéket fizetni, a köztudatban lévő, korábban haláladónak is nevezett szabályozás az örökösök szempontából jóval kedvezőbbé vált.

Ingatlan vásárlásnál, cserénél

Egy ingatlan értéke átlagosan ma több tízmillió forint is lehet, így nagyon nem mindegy számunkra, hogy mennyi vagyonszerzési illetéket kell a vásárlás, építés után fizetünk. Ma egy átlagos budapesti 2 szobás lakásnál ez az összeg akár 1,5-2 millió forint is lehet.,újabb építésű, 100-120 nm.-es családi házak esetén ennek akár duplája. Ezért nagyon fontos, hogy átnézzük a lehetséges kedvezményeket.

  • 35 éves kor alatt, első ingatlan vásárlásakor, tulajdonrész szerzéskor 15 millió forint értékig illeték kedvezmény jár, melynek mértéke a fizetendő illeték 50 %-a (azaz az ingatlan értékének 2 %-a) Sajnos 15 millió forint feletti érték esetén viszont semmi kedvezmény nem jár.
  • Házastársak, közeli hozzátartozók közötti ajándékozás, csere, adásvétel illetékmentes.
  • Házastársi vagyonközösség megszüntetése (válás) esetén szerzett tulajdonjog szintén nem kell illetéket fizetni.
  • Korábban értékesített ingatlan esetén - amennyiben 3 éven belül szerzünk új ingatlant,- csak abban az esetben kell illetéket fizetni, ha az új ingatlan értéke nagyobb. Ez esetben a 4 %-os illetéket csak a két ingatlan értékének különbözete után kell megfizetni. A jogszabály az ilyen tranzakciót cserepótló vételnek nevezi.
  • Szintén a fenti pontban említett szabályzást alkalmazzuk, amennyiben új ingatlan vásárlása után 1 éven belül értékesítjük régi ingatlanunk.
  • Nem kell illetéket fizetni az ingatlan CSOK támogatásból fedezett értéke után.
  • Amennyiben az új ingatlanra haszonélvezeti jogot vezetnek be, az a haszonélvező korától függően, meghatározott mértékben csökkenti az illeték alapot.
  • Nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni abban az esetben sem, ha a haszonélvezeti jog a haszonélvező elhalálozása, vagy - özvegység címén szerzett haszonélvezeti jog esetén - új házassága miatt szűnik meg.