Felszólítást kaptál egy régi tartozás miatt? Megtalált a végrehajtó egy több éves, régi ügyben? A legtöbb ilyen esetben összeszorul a gyomrunk, és - függetlenül a követelés jogosságától - első gondolatunk, hogy hogyan ússzuk meg az akár tetemes összegű felszólítás kifizetését. Ekkor rendszerint az első dolog, ami eszünkbe jut, az 5 éves elévülési idő. Eltekintve attól a morális kérdéstől, hogy az adott követelés esetén mekkora a felelősségünk, és azt illik-e kifizetni, jogi szempontból több kérdés is felmerül, amelyre oda kell figyelnünk, ha bármilyen felszólítást kapunk. Az elévülés ugyanis nem jelenti a követelés megszűnését!

Egy tipikus eset

Józsi egy nap levelet kapott, amelyben egy cég által kapott fizetési felszólítást talált egy 7 évvel ezelőtti közüzemi számlával kapcsolatban. Józsi úgy gondolta, a bármilyen követelés 5 év után elévül, így a levelet széttépte és kidobta, ugyanúgy, mint a később a végrehajtótól kapott újbóli felszólítást. Néhány hónap múlva Józsi meglepetten tapasztalta, hogy kevesebb fizetést kapott az adott hónapban. Józsi fizetéséből ugyanis levonták a felszólításban szereplő nem kis összeget. Józsi ezek után ide-oda mászkált ügyben, telefonált sokat, de semmilyen jogorvoslati lehetőséggel nem tudta visszaszerezni a pénzt. Azon gondolkodott, bárcsak komolyan vette volna a felszólítást.
Józsi abban hibázott, hogy nem vette figyelembe: az elévüléstől függetlenül a követelés továbbra is fenn áll!

Elévülés és követelés

Az elévülés nem jogvesztő hatályú, ami azt jelenti, hogy a követés (tartozásunk) kifizetésére irányuló kérés, felszólítás ez idő letelte után is jogosan történik meg, mivel az elévülés nem szünteti meg a követelést, pusztán annak bírósági úton történő érvényesíthetőségét (behajthatóságát)  zárja ki. Gyakorlatban  a követelés továbbra is fenn áll, és ha egy felszólításra azt kifizetik, az jogszerű, a kifizetett összeg ezek után elévülésre hivatkozva nem követelhető vissza. Amennyiben azonban pl. bírósági eljárásra kerül sor a követelés behajtásával kapcsolatban, ott elévülésre történő hivatkozás esetén a bíróság nem fogja érvényesíteni a követelés végrehajtására irányuló kérelmet. Ilyen esetben tehát a végrehajtási úton az adóstól nem lehet behajtani adósságát, de az adós természetesen dönthet úgy, hogy tartozását mégis rendezi.

Az elévülést továbbá nincs automatikusan figyelembe véve, miközben sokan pedig ebben a hitben vannak, ezért nem foglalkoznak az elévülési időn túli felszólításokkal. Ez azért hatalmas hiba, mert sem a közjegyző, sem a bíróság hivatalból nem vizsgálja az elévülési időt egy fizetési meghagyás, vagy bármilyen kereset esetén , ezért is fordulhat elő, hogy egy-egy régi követelés végrehajtásra kerül. Az elévülésre tehát a felszólított félnek hivatkoznia kell az illetékes hatóságnál benyújtott kérelmében, ellentmondásában.

Mi szakíthatja meg az elévülést?

2014 előtt a régi PTK. alapján még minden egyes felszólítás megszakította az elévülési időt. Talán emlékszünk még a különböző parkolási társaságokat körülvevő anomáliákra, amikor is a követeléseiket behajtó cégek 3-4 évente küldtek felszólító levelet az autótulajdonosoknak, akiknek legtöbb esetben fogalmuk nem volt sem az adott esetről, sem az igazoló parkolójegy hollétéről, már ha volt egyáltalán a felszólításnak valós alapja. Ezekben az esetekben az elévülési idő megszakadt, és újra indult. Az új PTK. szerint azonban az ilyen típusú felszólító levél kiküldése önmagában már nem szakítja meg az elévülést.

5 év? Nem minden esetben!

Bár az elévülés általánosan 5 év, azonban ez nem minden esetben igaz: vannak olyan szerződések, ahol ennél rövidebb, vagy hosszabb az elévülés ideje. A jellemzően kisebb összegű “szerződések” esetén általában rövidebb a határidő, míg súlyosabb horderejű büntetőjogi kérdésekben, és tulajdonjog esetén hosszabb elévüléssel számolhatunk. A teljesség igénye nélkül néhány példát megemlítünk határidő tekintetében:

  • Parkolás, útdíjak: 1 év
  • Távközlés, telefon, internet előfizetéssel kapcsolatos számlák: 1 év
  • Közüzemi tartozások: 3 év
  • Munkajogi igények (fő szabály szerint): 3 év
  • Súlyosabb bűncselekmények esetén 12 év
  • Háborús bűncselekmények nem évülnek el
  • Tulajdoni igények sem évülnek el

A banki hitelekekkel és egy egyéb általános szerződésben vállalt tartozásokkal kapcsolatban viszont az általános elévülési idő 5 év, amit akkor tekinthetünk lejártnak, ha az adott időszakban nem történt semmilyen bírósági, vagy végrehajtói eljárás.

Fizetési meghagyás

A követelések behajtásának egyik legegyszerűbb, és sűrűn alkalmazott módja a közjegyzők által kiadott fizetési meghagyás. Ezt bárki igényelheti, aki megjelenik egy szerződéssel a közjegyző előtt. A közjegyző viszont a követelés jogosságát nem vizsgálja, így olyan esetben is kaphatunk fizetési meghagyást, ami jogtalan, elévült, vagy akár már korábban ki lett egyenlítve. Amennyiben nem vagyunk jártasak a jog világában, könnyen kárt okozhatunk magunknak akár azzal, ha pánikolva kifizetjük a végrehajtástól való félelem jegyében a követelt összeget, akár azzal, hogy nem foglalkozunk a felszólítással. A fizetési meghagyás esetén ugyanis a követelés jogerőre emelkedhet és végrehajthatóvá válik, ha a felszólított az ellen nem emel kifogást. Ekkor az összeg már levonható a fizetésből, foglalható az autó, vagy akár elárverezhető a lakás.
Az adós szempontjából a fizetési meghagyás legnagyobb hátránya az, - és éppen ezért szeretik alkalmazni széles körben - hogy nem kell direkt megkeresni a felszólított ügyfelet, és a bírósági eljárási procedúra is megkerülhető vele. Így, akit felszólítanak sok esetben nem veszi komolyan az egész ügyet. Egy év alatt közel félmillió fizetési meghagyás kerül kibocsátásra, ami azt jelenti, hogy a minden 16. felnőtt állampolgárra jut egy darab belőle.

Mit tegyünk, ha felszólítást kapunk

A legfontosabb, amit tehetünk, hogy minden felszólítást - annak tartalmától független - vegyünk komolyan. Akár közönséges, vagy ajánlott levélben kapunk felszólítást magáncégtől, akár közjegyzői, vagy végrehajtói hivatalos irat érkezik számunkra, ne dobjuk ki egyből. Bár első két esetben kisebb a valószínűsége a súlyosabb következményeknek, ekkor is érdemes utánajárni, mennyi valóságalapja van a követelésnek. A közjegyzői, vagy végrehajtói felszólításokkal, illetve az általuk kibocsátott fizetési meghagyásokkal kapcsolatban viszont minden esetben vegyük fel a kapcsolatot a kibocsátóval, főleg, ha jogtalannak véljük a követelést. Ez esetben hivatalos ellentmondással kell élnünk, ugyanis ha ez nem történik meg, a követelés végrehajthatóvá válik. Ellentmondás esetén viszont bíróságra kerül az ügy, ahol a kérelmezőnek hitelt érdemlően bizonyítania követelése jogosságát.
Nem érdemes a megúszásra játszani akkor sem, ha éppen nincsen semmi vagyonunk, jövedelmünk, mert az ilyen típusú felszólítások megszakítják az elévülési időt, és az újra indul. Ezt viszont sokan elfelejtik, és évek múltán annak tudatában, hogy a követelés már elévült, kamatokkal terhelten bukják el megszerzett jövedelmüket, autójukat, vagy ingatlanukat.
Amely dolgokra a fizetési meghagyásokkal kapcsolatban figyelnünk kell, a következők:

  • Ne hagyjuk figyelmen kívül, ne dobjuk el.
  • Amennyiben jogtalannak gondoljuk a követelést, vegyük fel a kapcsolatot a kibocsátóval, vagy a fizetési meghagyás kedzeményezőjével.
  • Ellenőrizzük, történt-e korábban is felszólítás az adott ügyben. Ez az elévülés szempontjából fontos információ lehet.
  • Amennyiben továbbra is jogtalannak gondoljuk a követelést, éljünk ellentmondással. Ez esetben a fizetési meghagyást kérelmezőnek a bíróságon kell bizonyítania a követelés jogosságát.
  • Ellenőriztessük formailag a fizetési meghagyást, különös tekintettel az összegekre, és a kamatra. Utóbbi nem minden esetben van pontosan meghatározva, mivel az függ az esetleges befizetés idejétől. A többletbefizetést viszont később nehézkes visszaigényelni.

Előzzük meg a bajt!

Bár ebben a cikkben elsősorban a felszólításokról esett szó, mindenkinek ajánlott bármilyen tartozás és felszólítás esetén még időben keresni a közös megoldási lehetőségeket a komolyabb következmények  elkerülése érdekében. A korai fázisban ugyanis még van esély mindkét fél érdekében olyan megoldást választani, amely mindenkinek előnyös. Ráadásul, ha a fizetési meghagyást bármilyen okból nem kapjuk kézhez, attól még az jogerőre emelkedhet, független attól, hogy a hiba a kézbesítés, vagy a címzett oldalán történt. Előbbi esetben a kézbesítési vélelem megdöntése jelentene megoldást, de az esetek többségében erre igen kevés az esély.
Az időben történő megegyezésnek több haszna lehet:

  • Részletfizetési lehetőség
  • Kamatmentes törlesztés
  • Szerződés módosítás
  • Nem kerülünk fel a KHR listára (adóslista), így továbbra is hitelképesek maradhatunk
  • Nem kell büntetőkamatot, eljárási, és ügyvédi költségeket fizetni.
  • Nem hirtelen kell nagyobb összeget előteremteni, kockáztatva az esetleges végrehajtást.
  • Elkerüljük az esetleges kézbesítéssel kapcsolatos problémákból adódó kellemetlenségeket, amelyek miatt nem tudunk intézkedni az ügyben és a felszólítás jogerőre emelkedik. (Ilyen pl. a pontatlan cím, “nem kaptam/kidobtam az értesítőt”, más vette át, és nem adta oda, “elfelejtettem érte menni a postára” esetek.)
  • Végül, de nem utolsó sorban: egészségünkre is hatékony hatással van, mert így elkerüljük a nagyobb stresszt, és nyugodtan alhatunk.