Egyre drágább lesz az építkezés, és a lakásfelújítás. A drasztikusan emelkedő anyagárak mellett a munkabér költsége is emelkedik. Mindezt pedig tetézni fogja júniustól a jegybanki alapkamat emelés, ami miatt a hitelekhez is drágábban juthatunk. Továbbá, ha az inflációs folyamatokat nem sikerül kordában tartani, az alapkamat folyamatosan kúszhat fel a jelenlegi 0,6 %-ról jövőre akár 2,25 %-ig is. Ez természetesen ki fog hatni a lakosság által igényelt személyi hitelezésre is.

Mi történt az építőanyagokkal?

Az építőipari anyagokat érintő jelentős drágulás több összetevős. Egyik részről a termelési oldal problémákkal küzd a piaci igények folyamatos ellátásában. Az acél és műanyag termékek ára is jelentősen nőtt: fél év alatt az acél ára háromszorosára, a műanyag alapú homlokzati és hőszigetelő anyagok ára több mint duplájára emelkedett. A faáruk esetében is drasztikus áremelkedés tapasztalható, mivel itt is majdnem megduplázódtak az árak az utóbbi időben. Utóbbi oka főleg a szlovák és ukrán erdőkben történt túlzó fakitermelés, és az, hogy a vágásérett fák mennyisége rendkívül megcsappant, és be kell várni, míg a következő generáció vágásérett lesz. Hasonló helyzet alakulhat ki Erdélyben is, főleg abban az esetben, ha a kereskedők innen kívánják pótolni a kieső mennyiséget. Szibériában még ugyan van bőven fa, mint ahogy Finnországban is, innen viszont a szállítás nehézkes és drága.
Bár a drasztikus áremelkedés elsődleges oka a nemzetközi trend, de kisebb mértékben szintén árfelhajtó tényező a hirtelen megugró hazai kereslet, ugyanis a 3 millió forintos állami támogatást és a kedvezményes kölcsönt meglovagolva most boldog-boldogtalan ingatlan felújításba kezdett, amely igényt nehezen tudnak kielégíteni a hazai szolgáltatók.  Ez teljesen érthető is, mivel a támogatás igénybevételére még másfél év áll rendelkezésre, és ebbe az időbe bele kell férni az egyébként egyre komolyabb kapacitás hiánnyal rendelkező kivitelezők munkájának is, így akik jövőre kívánnak komolyabb felújításba belekezdeni, azok nagy része valószínűleg lemarad a támogatásról.
Az árak növekedése azért is kellemetlen, mert a kivitelezők egyre rövidebb határidőre képesek az aktuális árajánlatokat vállalni. Egy elhúzódó felújításnál vagy építkezésnél így sokkal nagyobb az esélye, hogy kifutunk az eredetileg tervezett költségvetésből, és az eredetileg tervezett 15-20 %-os ráhagyás is kevés lehet. Egy 50 millió forintos építkezés esetén ez akár plusz 15 millió forint feletti kiadást is eredményezhet, aminek finanszírozása nagyon sok családot állíthat kemény kihívás elé. Abba is érdemes belegondolni, hogy jelenleg egy jól kivitelezett, igényes ingatlant 4-500 ezer forintos négyzetméter áron lehet kivitelezni. Amennyiben ez felemelkedik 6-700 ezer forintra, úgy komolyan visszaeshet az újonnan épített lakóházak száma. Az agglomerációban ugyanis egyre inkább fogy az üres építési telkek száma, vidéken pedig két tényező is gátat szabhat az építkezéseknek:

  • Kevesen lesznek képesek 70-100 millió forintot biztosítani építkezésre.
  • A használt ingatlanok ára százalékosan jóval alacsonyabb lesz, így nem éri meg az építkezés.

Lakóparki ingatlanok áremelkedése

Ha a helyzet nem változik, akkor lassan nem csak az egyéni kivitelezések körében, de a lakóparki építésű ingatlanoknál is előfordulhat, hogy a kivitelező a nem várt költségemelkedésre hivatkozva kénytelen megemelni a vételárat, illetve más, egyéb kiegészítők (pl. riasztórendszer, klíma, redőnyök) drágább kivitelezése, vagy spórolás (pl. nem mosható  lépcsőházi falfelület, lépcsőburkolat, stb.) révén próbálják behozni a veszteség egy részét. Ez a probléma rengeteg embert, családot érint, akik úgy kalkuláltak, hogy a meghirdetett áron juthatnak hozzá álmai lakásához, és nyilván legtöbbjük nem számolt plusz több milliós kiadással. Ez eddig ugyanis az egyedi építésű ingatlanok sajátja volt. 
Bár az árat elsődlegesen nem befolyásolja, de a munkaerőhiány miatt szembe kell nézi azzal a ténnyel, hogy a generálkivitelező kénytelen lesz új, olcsóbb, de minőségben az elvárttól elmaradó szinten dolgozó szakmunkásokat alkalmazni. Ez már most sok lakóparki ingatlan esetében megfigyelhető, főleg a szem előtt lévő dolgok tekintetében, mint pl. a vakolás, festés, fugázás, de egyéb kivitelezési hibák is előfordulhatnak, ami 40-60 millió forint kifizetése után elég bosszantó tud lenni.

Infláció: rövid, vagy hosszú távú hatás?

Bár korábban időszakos kilengésként értékelték az emelkedő inflációt, egyre több hang lát napvilágot, amely szerint egy hosszabb lefolyású tartós áremelkedéssel, és ezzel együtt a pénz értékének romlásával számolhatunk. Ezt több olyan tényező is alátámassza, mint az MNB nyilatkozata, amelyben utalást tettek arra, hogy nem egyszeri kamatemelés várható, hanem egy hosszabb kamatemelési ciklus is kezdetét veheti, amely akár a következő évig is eltarthat. Szintén nem fogja segíteni az infláció kordában tartását az uniós helyreállítási programból befolyó pénz sem, mivel az tovább fogja pörgetni a gazdaságot. Ez viszont tarthatatlanná válik a bérek emelkedése nélkül. Az viszont társadalmi érdek, hogy ne csak a munkavállalók egy kisebb része legyen képes érvényesíteni béremelési igényeit, mivel már így is egyre nagyobb a szakadék a jómódú és a kevésbé tehetős réteg között.

Várható kamatemelés, forinterősödés

Az elemzők júniusban 0,15%-os alapkamat emelést várnak - ezzel az alapkamat eléri  az egyhetes betéti eszközök kamatlábát - összel viszont akár két lépcsőben is feltételezhető 0,25-0,25 %-os újabb alapkamat emelés, azaz elképzelhető, hogy év végére 1,25 %-os szintet is eléri a kamatláb. Ami viszont pozitív hatás lehet, az a forint erősödése, ami ilyen számoknál akár 335-340 forintos euró árfolyamig is felmehet. Ez azoknak jó hír, akik pl. külföldről, vagy belföldön importból szerzik be a szükséges építőanyagot, mivel az árakban akár 7-9 %-os árfolyamváltozásból adódó árcsökkenést is realizálható.

Kamatok

Amennyiben a jegybank alapkamatot emel, úgy azt a kereskedelmi bankok is követni fogják. Azt, hogy pontosan mennyivel is, az nem annyira egyszerű képlet. Jelenleg a piacon ugyanis jellemzően fix kamatozású hitelt vesznek fel az igénylők. A fix kamatozás biztonságot nyújt az ügyfél számára, mivel kiszámíthatóbb a törlesztése, viszont némi kockázatot jelent a bankoknak, mivel növekvő infláció mellett a jövőben befolyó kamatbevétel reálértéken kevesebbet fog érni. (Ezért is minimálisan drágábbak a fix törlesztőrészletű hitelek a változó kamatozásúaknál.) Amennyiben az előrejelzések arra engednek következtetni, hogy elhúzódó kamatemelés várható, úgy erre a bankok is minden bizonnyal reagálnak, és elképzelhető, hogy a fix kamatozású konstrukciók kamatlába a jegybanki kamatemelést meghaladó mértékben emelkedik, rövidebben: drágábban jutunk kölcsönhöz, mint az várható.
Fix kamatozású hitelek esetén még elérhető a piacon 10 éves fix kamatperiódus - ez jelenleg az hitelfelvevők számára nagyon kedvező -, de nem lenne meglepő, ha ez a lehetőség hamarosan eltűnne a kínálatból, és csak maximum 5 évig lehet majd fixálni a hitel után fizetendő kamat mértékét.
E tekintetben abban azért reménykedhetünk, hogy az ilyen mértékű inflációs kilengés nem lesz tartós, de ezt jelenleg megjósolni még lehetetlen.

Van jó döntés?

A jelen helyzetben nehéz megmondani, mi is az igazán jó döntés azoknak, akik építkezni, vagy felújítani szeretnének. Bár a hitelek még most a legolcsóbbak, viszont amit nyerünk a réven, elveszíthetjük a vámon a drága építőanyagok és kivitelezési költségek révén. Esetleg az járhat jól, aki még most felveszi a szükséges hitelkeretet, de van ideje a kivitelezést későbbre halasztani, ez is azonban feltételes, ami abban az esetben igaz, ha a későbbiekben valamelyest visszarendeződnek az anyagárak. A nemzetközi piaci trendeket, ami befolyásolja pl. a fa árát nehéz itthonról befolyásolni, de munkaerő kérdésében például szabadulhat fel némi kapacitás, ha jövőre letelik az Otthonfelújítási program által nyújtott támogatás igénylésének lehetősége. Egy azonban biztos: most még nagyobb tartalékkal kell belevágni az építkezésbe felújításba.