Bár az év vége felé újból növekvő pályára állt a hitelfelvétel, a komolyabb tavaszi visszaesés miatt a legtöbb területen még nem igénylünk annyi hitelt, mint bő egy évvel ezelőtt. Az új igénylésű lakossági hitelek stagnáló tendenciát mutatnak, míg a vállalati hitelezésben komoly növekedést eredményezett a kedvező feltételeket nyújtó Növekedési Hitelprogram.

Növekvő hitelállomány

2020. 4. negyedévében mind a vállalati, mind a lakossági hitelezési állomány bővült, azaz több hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk. A hitelállomány növekedését okozó másik tényezővel, a fizetési moratóriummal ez időben a lakossági hitelállomány 54 %-a, a vállalati hitelállomány 39 %-a élt.
Egy év alatt a vállalati hitelállomány 9,4 %-kal nőtt, ezen belül a KKV szektorban nagyobb arányú, 13 % növekedés volt tapasztalható. Lakossági szinten ennél is nagyobb, európai szinten is kimagasló, 14,5 %-kal nőtt meg a hitelállomány, amely elsősorban a babaváró hitelprogramnak köszönhető, ez tette ki ugyanis a kihelyezett lakossági hitelek 30 %-át, ami ezzel már a lakossági hitelállomány 13 %-át teszi ki. Az előrejelzések szerint ráadásul a következő hónapokban mind a vállalati, mind a lakossági ingatlanhitel, és személyi kölcsön igénylésben növekedést várnak a bankok,így a hitelállomány további növekedése várható.

Lakossági hitelezés

2020 4. negyedévében a lakossági hitelállomány növekedése elsősorban a babaváró kölcsön és a lakáshitelek nagyszámú kibocsátásának, valamint a hiteltörlesztési moratóriumnak volt köszönhető, aminek következtében a lakosság 257 milliárd forinttal több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett. Bár a moratórium következtében a lakossági hitelállomány 14,5 %-kal nőtt, a jövőben ez intézkedés megszűnésével becslések szerint 8 % körüli növekedés várható. Az utolsó negyedévben megkötött új hitelszerződések összege viszont 9 %-kal alacsonyabb volt az előző év hasonló időszakához képest. Ez a visszaesés a lakáshitelezésen kívül valamennyi hitelterméket érintett. 

Az utóbbi 1 évben újonnan kiváltott lakáscélú hitelállomány egy tavaszi visszaeséstől eltekintve viszonylag stagnál, negyedéves szinten 236-241 milliárd forint körül mozog. A babaváró kölcsön, bár továbbra is fontos szereplő, mégis 24 %-os visszaesést produlkált, igaz ez valószínűleg annak is betudható, hogy a termék jó másfél évvel ezelőtti bevezetésekor jóval többen igényelték azok közül, akik már akkor megfeleltek a feltételeknek. Az év legnagyobb vesztese a személyi kölcsön, ahol az új igénylések területén 44 %-kal kevesebb összeget fizettek ki a bankok 2020. utolsó negyedévében, mint az egy évvel korábbi időszakban, mindössze 70,68 milliárd forintot.
Az új kibocsátású lakossági hitelek esetében egy év alatt az igénylések darabszámában minden területen visszaesés történt: használt ingatlanok esetében 9,5 %, új ingatlanok esetében 21,8 %-os visszaesést tapasztalhatunk. Legrosszabbul a személyi kölcsönök jártak, itt közel 40 %-kal kevesebben vettek fel kölcsönt 2020 végén, mint egy évvel korábban. 

Az átlagosan felvett összegek viszont a személyi kölcsön kivételével növekedtek. Míg előbbi fejenként átlagosan 100 ezer forinttal, 1,8 millió forintra csökkent, addig a felvett összeg használt lakások esetén 16,2 %-kal, új ingatlanoknál pedig 22,5 %-kal nőtt. Az átlagosan felvett hitelösszeg használt ingatlanok esetén 11.9 millió forint, új építés esetén 16,3 millió forint lett. A számokból egyrészt arra következtethetünk, hogy bár kevesebb tranzakció történt az ingatlanpiacon, az árak összességében növekedtek, másik oldalról pedig látható, hogy van egy réteg, aki az intézkedések okozta kedvezőtlen gazdasági környezetben olyan helyzetbe került, ahol nem volt számára megvalósítható a hitelfelvétel. Ennek elsődleges oka lehet a munkahely megszűnése, vagy a váltás miatti ideiglenes hitelképtelenség, esetleg a kevesebb jövedelem.
 

Vállalati hitelezés

A vállalati, főleg a KKV szektort érintő hitelállomány növekedés elsősorban a Növekedési Hitelprogramnak köszönhető, amely a teljes vállalati hitelkibocsátás több mint felét, ezen belül a KKV szektorban felvett hitelek kb. 90 %-át biztosította. A Jegybank által támogatott, maximum 2,5 %-os kamattal felvehető konstrukcióban vállalati hitelezésre eredetileg 2 500 milliárd forint lett elkülönítve, amit az MNB most 3000 milliárd forintra emelt fel, és ebből még mindig felhasználható 957 milliárd forint, a teljes keret egyharmada. A program keretén belül 1 év alatt több, mint 31 ezer kis-, és középvállalkozás jutott kedvezményes feltételekkel hitelhez. Az eddig folyósított hitelek több mint felét működési, és forgóeszköz hitelek tették ki, új beruházásokra a felvett hitelek harmada lett fordítva.  Az “NHP Hajrá” program keretén belül maximum 20 éves futamidőre felvehető hitel a következő célokra használható fel:

  • Új, és használt tárgyi eszköz beszerzése
  • Korszerűsítés, fejlesztés
  • Munkabér finanszírozása
  • Forgóeszköz finanszírozása
  • Cégvásárlás finanszírozása

A vállalati szektor hitelezésének egy másik eszköze a Széchenyi Kártya Program keretén belül felvehető hitelek, amelyek között, igaz korlátozottabb lehetőségekkel, de kedvezőbb feltételű hitelkonstrukciók is igénybe vehetők.
Kiugró adat, hogy 2020 4. negyedévében a vállalatok 1155 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, ez a 2019.-es év hasonló időszakához viszonyítva 71 %-os növekedést jelent.

COVID-hatás

A lakossági statisztikák alapján látható, hogy a legnagyobb visszaesés 2020. második negyedévében történt, ahol a szabad felhasználású jelzáloghitelek kivételével az összes hitel típus esetében az utóbbi másfél év legrosszabb mutatóit láthatjuk az újonnan kihelyezett hitelek esetén. Ez a visszaesés minden bizonnyal az első hullám, és a tavaszi korlátozások hatása áprilistól júniusig. A nyári nyitás után, a július-szeptemberi időszakban ugyanis komolyabb növekedés történt, bár a járvány előtti szintet nem sikerült elérni. A számokból az is látszik, hogy a második, őszi hullám már korántsem vetette vissza annyira a lakosság hitelfelvételi kedvét, mint az első, a 4. negyedéves számok alig térnek el az előzőektől.
A második negyedéves visszaesés a vállalati hitelfelvételt is érintette, bár kisebb mértékben, azonban ezen a területen az utolsó negyedéves adatok kiugró számokat mutatnak: az előző évhez viszonyítva 46,7 %-os növekedés történt, köszönhetően az “NHP hajrá” programnak, mely a kihelyezett hitelek 56 %-áért felelős. Viszonyításképpen ez az adat 1 évvel ezelőtt 12,76 % volt. A hitelfelvétel ilyen mértékű növekedése viszont már nem magyarázható pusztán a kedvező hitelkonstrukciókkal, valamint a gazdaság növekedése sem indokolja, így arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az újonnan felvett vállalati hitelek egy része a korlátozó intézkedések következtében bajba jutott cégek túlélését hivatott finanszírozni.

A helyzet megítélése stabil

Bár a monetáris tanács legutóbbi döntésekor nem történt kamatemelés, a forint továbbra is gyenge, és az államadósság is folyamatosan emelkedik, a hazai pénzügyi helyzet megítélése nemzetközi szinten is stabil, A Moody’s továbbra is pozitív besorolást ad hazánknak. Igaz, a hitelállomány mind állami, mind vállalati és lakossági szinten nő, ez az eladósodás még bőven nem éri el azt a mértéket, ami aggodalomra adna okot az elemzők és befektetők részéről. Az pedig kifejezetten bíztató, hogy a lakossági hitelek iránti érdeklődés sem csökken érdemben, és ha a személyi kölcsönök iránti kereslet is növekvő pályára áll, újból felpöröghet a lakossági fogyasztás és ezzel együtt a gazdaság újbóli élénkülése várható.