Nagyobb összegű lakáshitelek esetében sokan választanak több évtizedes, 20-25-30 éves futamidejű kölcsönöket, mivel így a havi törlesztőrészlet alacsonyabb, vagyis könnyebb a törlesztés a mindenkor rendelkezésre álló jövedelemből. Emellett szól az is, hogy számítani lehet a jövedelem növekedésére, aminek eredményeképpen egy rendszeres, ugyanakkora törlesztőrészletet egyre könnyebb megfizetni, mivel egyre kisebb annak a jövedelemhez viszonyított aránya. Fontos szempont az is, hogy ingatlan érték- és időtálló, vagyis a kölcsön fedezeteként a törlesztés végéig rendelkezésre áll.

Azonban az ilyen hosszú távú kölcsönök esetében foglalkozni kell azzal a kérdéssel is, hogy mi történik, ha az adós elhalálozik a kölcsön törlesztése előtt. Sajnálatos módon bárkivel megtörténhet a szerencsétlenség, vagy érintetté is válhat egy ilyen szörnyű helyzetben, amikor ráadásul a hirtelen tragédia árnyékában sokadlagos kérdés, hogy mit is kell tenni az adóssággal. Amikor a hagyatéki ügyek rendezésekor szembesülnek vele, a legtöbben megijednek a hátrahagyott adósságtól, pedig sok esetben megoldható a helyzet. Az viszont gyakori, hogy többletköltséget és bosszúságot okoz az adósság nem megfelelő kezelése. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen lehetőségek állhatnak az örökös előtt.

Adósság öröklése: korlátozott a felelősség

Ahogyan a dolgok és követelések, úgy a tartozások és kötelezettségek is örökségnek számítanak a hagyatékban, vagyis amennyiben valaki halálakor adóssággal rendelkezik, azt az örökösének kell visszafizetnie. De nem kell kétségbe esni, ugyanis az örökös felelőssége korlátozott: csak a hagyaték értékéig felelős az örökölt adósságért. Így, ha több adósságot örököl, mint amennyi az örökölt vagyon értéke, a saját vagyonát nem kell a törlesztésre fordítania. Ráadásul akár az örökség visszautasítására is van lehetőség – de csak a teljes örökséget lehet visszautasítani, egyes elemeit, például csak az adósságot vagy csak egy jelzáloggal terhelt ingatlant nem. Ugyanakkor ez sokszor csak elsőre tűnik jó ötletnek.

Előbb azonban azt kell tudni, hogy az elhalálozás nem írja felül, de még csak nem is függeszti fel a kölcsönszerződést, vagyis a teher jelzáloggal terhelt ingatlanon marad, és a kölcsönt szerződésszerűen kell törleszteni. Ebből következik, hogy egy rokon halála esetén érdemes minél hamarabb felvenni az érintett bankkal a kapcsolatot, tájékozódni, és nem várni a több hónapig elhúzódó hagyatéki eljárásra. Addigra ugyanis egy nem törlesztett kölcsönnel több problémája lesz az örökösnek, mint normál esetben lennie kellene.

Mit lehet és mit érdemes tenni?

Tehát, amennyiben az örökhagyó olyan ingatlant hagy az örökösére, amelyet kölcsönből vásárolt, és azt még nem törlesztette, az örököst fogja terhelni ez a kötelezettség. Ez ijesztőnek hangozhat elsőre, de érdemes racionálisan áttekinteni a helyzetet: az örökös vagyoni helyzetét, az örökölt ingatlan értékét és a tartozás nagyságát, valamint az egész hagyatékot.

A legtöbb esetben a fennálló tartozás sokkal kisebb összegű, mint az ingatlan értéke. Ebből következően – legrosszabb esetben – az ingatlan értékesítésével meg lehet szabadulni az adósságtól, ráadásul az ingatlan árának és a fennálló tartozás összegének különbsége az örökhagyót fogja illetni. Adott esetben a megmaradó pénzből egy kisebb vagy kevésbé kedvező adottságú ingatlant lehet vásárolni helyette, amennyiben az örökösnek szüksége van rá.

Amennyiben a havi törlesztőrészlet nem túl magas és nincs hátra sok idő a kölcsön visszafizetésééig, azt érdemes átgondolni, hogy az örökös a jövedelméből tudja-e fizetni a törlesztőrészleteket. Amennyiben igen, megéri ezt tenni, hiszen akkor nincs szükség az érintett ingatlan eladására, és a későbbiekben hasznosítható lesz, illetve az ingatlanárak növekedésével csak egyre értékesebb lesz. Ekkor mintegy igen kedvező befektetésként lehet tekinteni a törlesztésre.

De nem kell ezt feltétlenül a saját jövedelméből tennie az örökösnek: elképzelhető, hogy a hagyaték más részéből, ingóságokból van fedezete a törlesztésnek. Ráadásul, amennyiben az örökös nem használná az örökölt ingatlant, hasznosíthatja, például kiadhatja, így pedig olyan bevételhez juthat, amelyből már tudja törleszteni a kölcsönt.

Ezeket mindenképpen gondolja át, ha tartozást örököl ingatlannal:

  • A saját jövedelméből tudja-e fizetni a kölcsön törlesztőrészleteit?
  • Az örökölt ingóságokból (vagy saját megtakarításából) vissza tudja-e fizetni a még fennálló tartozást?
  • Az örökölt ingatlan hasznosításából (kiadásából) tudja-e fedezni a kölcsön törlesztőrészleteit?
  • Az örökölt ingatlan értékesítéséből vissza tudja-e fizetni a még fennálló tartozást?

De nem mindig egyszerű a megoldás

A legnehezebb élethelyzet akkor alakulhat ki, amikor valaki olyan ingatlant örököl jelzálogkölcsönnel terhelve, amelyben ő maga lakik, és nincs is más jelentősebb értékű hagyaték. Sajnálatos módon előfordul, hogy az örökhagyó és az örökös korábban együtt vették fel a kölcsönt, és úgy kalkuláltak, hogy kettejük együttes jövedelméből tudják fizetni majd a törlesztőrészleteket, de a megváltozott helyzetben ez lehetetlenné válik.

Ilyen esetekben érdemes azonnal tájékoztatni a bankot, és akár közösen is megoldást keresni a helyzetre. A kölcsön futamidejének hosszabbítása lehetséges megoldás a törlesztőrészlet csökkenésére, de ilyen esetekben sajnos gyakran kell feláldozni az otthont. Egyrészt lehet, hogy el kell adni a terhelt ingatlant, és kisebb, alacsonyabb árfekvésű ingatlanba költözni helyette, amelyet megengedhet magának az örökös. Vagy megoldás lehet az ingatlan kiadása, miközben az örökös maga is bérel egy olcsóbb ingatlant, hogy a bérleti díjak különbözetéből tudja fizetni a törlesztőrészleteket. Ez akkor lehet jó megoldás, ha a törlesztőrészlet nem túlságosan magas vagy nincsen sok idő hátra a törlesztés végéig, mivel ebben az esetben a örökös tulajdonában marad az örökölt ingatlan.