Sokan keresik a megoldást arra, hogy kölcsönhöz jussanak annak ellenére, hogy egyszer már bedőltek egy hitellel, és ezt a bankok pontosan tudják róluk a Központi Hitelinformációs Rendszer által.
Sajnos a BAR-lista létezésével sokan csak a hitelfelvételkor szembesülnek, épp ezért az adóslista nem kis kellemetlenséget és nyugtalanságot szülhet. Nem kell azonban megijedni a KHR-listától, mert mindig van lehetőség változtatni a besoroláson.
Arról nem is beszélve, hogy a lista valójában a hitelfelvevő érdekében létezik - lényegében egyfajta védelmet biztosít és a túlzott mértékű eladósodás megakadályozásában segít. Tehát a besorolások által a hitelezési kockázat csökkenthető. A megbízható adósok számára pedig előnyöket nyújt: gyorsabb és biztosabb hitelfelvételt garantál.
A cikkben minden oldalról megvizsgáljuk a KHR-listát, hogy tisztában legyen a legfontosabb tudnivalókkal és következményekkel.
Kik szerepelnek a KHR (BAR)-listán?
A Központi Hitelinformációs Adatbázisba (KHR) - korábban Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) - mindenkinek az adatai felkerülnek, akik valaha hitelt vettek fel. Rögzítik, hogy az illető mulasztott, netalán visszaélést követett el, de azt is, ha rendesen fizetett. Tehát a korábbi BAR-listával ellentétben a KHR-ben nem csak azok vannak benne, akik egyszer már megbotlottak, és valamiért nem fizették a kölcsön törlesztőrészleteit, de a jó adósok is, előbbiek negatív, utóbbiak pozitív besorolással.
A hitelintézetek a hitelkérelmek elbírálása során minden hiteligénylőt leellenőriznek, hogy milyen adós volt, és ehhez értelemszerűen lekérik a KHR-ben tárolt adatokat. Nekik elemi érdekük ezeket megismerni, hogy biztosak lehessenek benne: a kölcsönbe kihelyezett pénzüket viszontlátják majd. A bankokat a miértek nem érdeklik, arról nincs információjuk, hogy mi volt az oka a korábbi adósság felhalmozódásának.
A pozitív és negatív besorolás
A jól fizető adósok kedvezőbb ajánlatokat (alacsonyabb kamatokat) kaphatnak és sokkal egyszerűbb - emiatt gyorsabb - hitelfelvételi procedúrára számíthatnak.
A hitel visszafizetését elmulasztó adósoknak pedig nem adnak hitelt, amivel elkerülhető, hogy a fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott ügyfelek további anyagi terheket vegyenek a nyakukba.
Háromféle ok miatt kaphat valaki negatív besorolást:
- Valaha nem fizette rendesen a hitelét - egészen pontosan a lejárt és be nem fizetett tartozása nagyobb (volt), mint az akkori minimálbér, és 90 napon túl is fennáll(t).
- Bankkártyával vagy hitelkártyával történő visszaélést követett el (például illetéktelen kártyahasználat vagy más adataival való visszaélés), aminek tényét 5 éven keresztül tárolják még a rendszerben.
- Hamis adatokkal, okiratokkal vagy dokumentumokkal valamilyen csalás része volt az illető. Ez bűncselekménynek számít és 5 évig feltüntetik a nyilvántartásban.
Bármelyik eset is álljon fenn, a bankok a negatív besorolás miatt nem adnak hitelt.
Milyen információkat tárolnak a KHR-listán?
A rendszer a következő adatokat tartja számon önről, ha magánszemélyként van fent a listán:
- a születési helyét,
- a születési dátumát,
- az anyja születési nevét,
- a személyi igazolvány számát,
- az útlevél számát,
- a vezetői engedély számát,
- az állampolgárságát,
- a jelenleg viselt nevét,
- az állandó és ideiglenes lakcímét,
- a levelezési címét,
- az e-mail címét,
- egyéb azonosító okmány számát és típusát,
- és a rögzített hitelszerződésben betöltött szerepét (adós, adóstárs).
A személyes adatai mellett pedig a hitelekkel kapcsolatos információkat tartalmazza a KHR-lista. Ezek az alábbiak:
- a tőketartozások összege,
- a tartozás pénzneme,
- a hiteltörlesztés összege,
- az előtörlesztésekkel kapcsolatos dátumok és összegek,
- és a törlesztőrészletek fizetésével kapcsolatos információk (határidők betartása, rendszeresség).
Meddig KHR-listás a KHR-listás?
Ha valaki nem rendezi a tartozását, akkor tíz évig tárolják az adatait - ez idő alatt senki nem fog hitelezni neki. Ha viszont visszafizeti az elmaradt hitelösszeget, akkor előbb passzív negatív státuszba kerül, majd egy év után automatikusan és véglegesen törlődnek mulasztásának nyomai. Utána már nyugodt lelkiismerettel és nagyobb eséllyel kérvényezhet új hitelt. Persze csak akkor, ha alaposan mérlegelte, hogy valóban szüksége van-e erre, és azt is, hogy képes lesz-e fizetni.
Ha nem törleszt, de sikerül valamilyen megoldással, akár a bank veszteségével is, lezárni a hitelügyletet, akkor még öt évig őrződnek meg az adatai, tehát eddig nem fog hitelhez jutni.
Tehát mikor kerülhetnek le az adatai a KHR negatív listájáról?
- 10 év után, ha még mindig fennáll a mulasztás.
- 5 év után, ha a tartozást valamilyen módon - akár kedvezménnyel - sikerül rendezni.
- 1 év után, ha minden forintot visszakapott a bank.
Honnan tudhatja, hogy KHR-listás?
A hatályos jogszabály szerint minden magánszemélynek és vállalkozásnak joga van látni a KHR által tárolt információkat, a saját hiteljelentését.
Azt, hogy rajta van-e a listán, teljesen ingyenesen kérdezheti le bármelyik hazai pénzintézetnél vagy a listát üzemeltető cégnél (BISZ Zrt.). Ők kötelesek tájékoztatni arról, hogy
- pontosan milyen adatok szerepelnek a KHR-ben önről,
- mely intézménytől kapták az információkat,
- ki, mikor és miért (milyen jogcímen) láthatta az ön adatait korábban.
A saját hiteljelentés lekérdezésének a folyamata a következő.
- Ki kell tölteni az igénylő formanyomtatványt a személyes adatokkal.
- A nyomtatványt el kell juttatni a pénzintézethez vagy a BISZ-hez. A bankokba személyesen kell bevinni, a BISZ-hez pedig postai úton juttatható el a kérés.
- Ha nem a BISZ-hez fordult, akkor a pénzintézet felkeresi az üzemeltető céget és bekéri a dokumentumokat.
- A jelentést elektronikus vagy postai úton továbbítja a pénzintézet önnek.
Ha személyesen igényli a jelentést, akkor magánszemélyként személyi igazolványra és lakcímkártyára mindenképp szüksége lesz, vállalkozóként pedig a cégbírósági kivonatra, az alapító okiratra és aláírási címpéldányra.
Érdemes tudnia, ha a listán szereplő adatok nem egyeznek meg az ön által gondoltakkal, akkor van lehetősége helyesbítést vagy törlést kérni. Erről a folyamatról a pénzintézményénél érdeklődhet bővebben.
Mit tegyen, ha felkerült a listára?
Vannak olyan hitelintézetek, amelyekről előszeretettel híresztelik, hogy negatív adósbesorolás esetén is adnak hitelt, de a valóság az, hogy minden pénzintézet leellenőrzi hiteligénylőik KHR-státuszát, és aki aktív negatív besorolással rendelkezik, nem kaphat hitelt. Ez persze kikerülhető úgy, hogy valaki a házastársa, más közeli hozzátartozója vagy jóbarátja nevére vesz fel kölcsönt, de a pénzügyi szakemberek óva intenek az ilyen ügyeskedésektől.
Ha egy hitellel már bedőlt valaki, mielőtt beleugrik egy újabba, meg kell gondolnia, hogy miként lesz képes azt is törleszteni. Azt sem ajánlják, hogy a bedőlt hitelt másik hitellel rendezze valaki. Bár léteznek hitelkiváltó konstrukciók, ezek segítségével többnyire a korábban, magasabb kamaton felvett kölcsönöket lehet a jelenlegi, alacsonyabb kamatkörnyezetnek köszönhetően némileg kedvezőbb kamatozású és törlesztőrészletű hitelekre cserélni.
Az ajánlások szerint, aki megcsúszott a hitelével, annak elsősorban arra kell koncentrálnia, hogy azt rendezze valahogy. Erről általában lehet egyezkedni a bankkal, de még a végrehajtóval is. Létezik a magáncsőd intézménye is, ahol szigorú takarékoskodással és állami segítséggel lehet kikeveredni az adósságcsapdából.
A KHR-lista az ön érdekeit is képviseli, hiszen akár egy újabb hitelkatasztrófától is megmentheti. Habár a negatív besorolás rosszul érintheti az embert, hiszen egy szükséges hiteltől eshet el, fontos észben tartani, hogy a besoroláson lehet változtatni. Sőt miután a pozitív listára átkerül, még sokkal kedvezőbb lehetőségekkel vehet fel hitelt.
Azonban a legfontosabb mindig a megelőzés és a tudatos hitelfelvétel: csak akkor folyamodjon hitelhez, ha biztos benne, hogy a törlesztőrészletet képes lesz fizetni. Így a KHR nem egy feketelistaként fog a feje felett lebegni, hanem egy fontos és lehetőségekkel teli lista lesz.
