Van egy folyamat, amin mindenkinek át kell esnie, aki hitelt szeretne felvenni. Az egész ott kezdődik, hogy megfogalmazódik az igény egy új lakásra, autóra, vagy egyéb nagy értékű ingóságra, de nincs elegendő saját tőkénk - vagyis hitel kell. Majd ott végződik, hogy megkapjuk a kért összeget, és megvehetjük az új lakást, autót...stb. (Vagy talán még inkább ott, hogy befizettük az utolsó törlesztőrészletet.)

A kettő között pedig jó pár esemény sorakozik. Az igény megfogalmazását követően először is végiggondoljuk a legfontosabb szempontokat, majd megfelelő segítséggel kiválasztjuk melyik hitelintézettől milyen kölcsönt szeretnénk felvenni, és már indulhat is a papírmunka.

A hitelelbírálás lépései

Ennek első lépése, hogy felmérik, vajon alkalmasak vagyunk-e arra, hogy komolyabb összeget adjanak kölcsön, és mekkora a valószínűsége, hogy visszafizetjük ezt majd. A bankok nem jótékonysági egyletek, alaposan megvizsgálják, hogy hova teszik a pénzüket (ami sok esetben nem is az övék, hanem befektetőiké).

A hitelképességi vizsgálat egy összetett és gyakran hosszadalmas, akár hetekig tartó folyamat, ami bankoktól függően eltérhet, de általában mindenki hasonló alapelveket követ. Felmérik jövedelmi viszonyainkat, mérlegelik a kockázatokat, bekérik a szükséges dokumentumokat, és mindezek alapján minősítenek minket adósként, mielőtt döntenének arról, hogy megkapjuk-e és milyen feltételekkel a kért kölcsönt. Például van olyan bank, ahol a kisebb kockázatú adósokat kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamat) jutalmazzák.

A vizsgálat során a bankok az alábbi kockázatokat vizsgálják:

  • jövedelmünk mértéke - ha túl alacsony, akkor nem is biztos, hogy hozzájuthatunk az általunk kinézett hitelhez, mert legfeljebb annyit és olyan futamidőre vehetünk fel, hogy a törlesztőrészletek ne haladják meg havi jövedelmünk 50 százalékát (400 ezer forint feletti havi bevétel esetén 60 százalékát);
  • milyen adósok vagyunk - ezt a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, régebben BAR-lista) ellenőrzik, ahol megtalálhatják a korábban felvett hitelügyleteink részleteit, például hogy mennyire fizettünk pontosan, egyáltalán visszafizettük-e a korábban esetleg felvett hitelt;
  • személyes körülményeink - voltunk-e regisztrált munkanéküli, közmunkás;
  • bankszámlára érkezik-e a jövedelmünk,
  • van-e be nem jelentett állásból származó jövedelmünk.

Ezekhez persze szüksége van a banknak dokumentumokra is. Természetesen első helyen a személyes iratok állnak, majd

  • a jövedelemigazolás - ez lehet akár munkáltatói- vagy nyugdíj-, esetleg egyéb más;
  • munkáltatónk hátterére vonatkozó iratok;
  • munkaszerződés;
  • a személyi jövedelemadó-bevallás az előző évről;
  • annak a bankszámlának az utolsó pár hónapra vonatkozó kivonata, ahova a jövedelmünket kapjuk;
  • a lakcímünkre szóló befizetett közüzemi számlák ugyancsak az utolsó pár hónapról;
  • jelzáloghitel esetén a fedezetre vonatkozó értékbecslés;

Nagyobb valószínűséggel kapunk hitelt,

  • ha jövedelmünk meghaladja a minimálbért,
  • ha munkahelyünk biztos (pl. nem áll felszámolás alatt),
  • ha munkaszerződésünk határozatlan időre szól,
  • ha rendesen fizetjük a számláinkat,
  • ha nincs köztartozásunk,
  • ha - jelzáloghitel esetén - a fedezetül szolgáló ingatlan értéke bőven fedezi a hitelösszeget.

Ezekben az esetekben nincs miért aggódnunk, jó eséllyel megkapjuk az igényelt hitelt, és vele a vágyott ingatlant (vagy ingóságot).