A kettő között pedig jó pár esemény sorakozik. Az igény megfogalmazását követően először is végiggondoljuk a legfontosabb szempontokat, majd megfelelő segítséggel kiválasztjuk melyik hitelintézettől milyen kölcsönt szeretnénk felvenni, és már indulhat is a papírmunka.

A hitelelbírálás lépései

Ennek első lépése, hogy felmérik, vajon alkalmasak vagyunk-e arra, hogy komolyabb összeget adjanak kölcsön, és mekkora a valószínűsége, hogy visszafizetjük ezt majd. A bankok nem jótékonysági egyletek, alaposan megvizsgálják, hogy hova teszik a pénzüket (ami sok esetben nem is az övék, hanem befektetőiké).

A hitelképességi vizsgálat egy összetett és gyakran hosszadalmas, akár hetekig tartó folyamat, ami bankoktól függően eltérhet, de általában mindenki hasonló alapelveket követ. Felmérik jövedelmi viszonyainkat, mérlegelik a kockázatokat, bekérik a szükséges dokumentumokat, és mindezek alapján minősítenek minket adósként, mielőtt döntenének arról, hogy megkapjuk-e és milyen feltételekkel a kért kölcsönt. Például van olyan bank, ahol a kisebb kockázatú adósokat kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamat) jutalmazzák.

A vizsgálat során a bankok az alábbi kockázatokat vizsgálják:

  • jövedelmünk mértéke - ha túl alacsony, akkor nem is biztos, hogy hozzájuthatunk az általunk kinézett hitelhez, mert legfeljebb annyit és olyan futamidőre vehetünk fel, hogy a törlesztőrészletek ne haladják meg havi jövedelmünk 50 százalékát (400 ezer forint feletti havi bevétel esetén 60 százalékát);
  • milyen adósok vagyunk - ezt a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, régebben BAR-lista) ellenőrzik, ahol megtalálhatják a korábban felvett hitelügyleteink részleteit, például hogy mennyire fizettünk pontosan, egyáltalán visszafizettük-e a korábban esetleg felvett hitelt;
  • személyes körülményeink - voltunk-e regisztrált munkanéküli, közmunkás;
  • bankszámlára érkezik-e a jövedelmünk,
  • van-e be nem jelentett állásból származó jövedelmünk.

Ezekhez persze szüksége van a banknak dokumentumokra is. Természetesen első helyen a személyes iratok állnak, majd

  • a jövedelemigazolás - ez lehet akár munkáltatói- vagy nyugdíj-, esetleg egyéb más;
  • munkáltatónk hátterére vonatkozó iratok;
  • munkaszerződés;
  • a személyi jövedelemadó-bevallás az előző évről;
  • annak a bankszámlának az utolsó pár hónapra vonatkozó kivonata, ahova a jövedelmünket kapjuk;
  • a lakcímünkre szóló befizetett közüzemi számlák ugyancsak az utolsó pár hónapról;
  • jelzáloghitel esetén a fedezetre vonatkozó értékbecslés;

Előnyből indulunk,

  • ha jövedelmünk meghaladja a minimálbért,
  • ha munkahelyünk biztos (pl. nem áll felszámolás alatt),
  • ha munkaszerződésünk határozatlan időre szól,
  • ha rendesen fizetjük a számláinkat,
  • ha nincs köztartozásunk,
  • ha - jelzáloghitel esetén - a fedezetül szolgáló ingatlan értéke bőven fedezi a hitelösszeget.

Ezekben az esetekben nincs miért aggódnunk, jó eséllyel megkapjuk az igényelt hitelt, és vele a vágyott ingatlant (vagy ingóságot).