Talán sokaknak egyértelmű a jelzálogjog jelentése, mégis érdemes néhány szót ejteni róla. Jelzálog esetén  a kölcsön visszafizetésének van biztosítéka, azaz egy olyan tárgy, vagy jog, amelyet az adós fizetésképtelensége esetén a hitelező könnyen pénzzé tehet, így biztosítva, hogy hozzájuthasson a kihelyezett pénzhez. 

Jelzálog hitel

Jelzáloghitel esetén a bankok minden esetben kérnek ilyen fedezetet. Ezek rendszerint saját tulajdonú, tehermentes ingatlanok lehetnek, de más ingatlan is bevonható.
A jelzálog alapja egy, az adós és a pénzintézet között létrejött szerződés (hitelszerződés), melyben meghatározzák azt az összeget, amelyre a követelés érvényesíthető. Ez jellemzően maga a felvett kölcsön összege, de egyes esetekben ettől eltérhet. Ha tehát szeretnénk felvenni 20 millió forint jelzálog hitelt, akkor nagy valószínűséggel ezt az összeget (a tőketartozást) jelölik meg a szerződésben, ezt jegyzi be a Földhivatal az érintett ingatlan tulajdoni lapjára. Bár a jelzálogként bejegyzett összeg a szerződés ideje alatt nem változik, mivel a havi törlesztések befizetésével a tőkerész fokozatosan csökken, és ezt a bank számon tartja, az idő múlásával a bank valós követelése folyamatosan csökken egy esetleges végrehajtás esetén. A bejegyzés után az ingatlan elvileg ugyanúgy továbbértékesíthető, ajándékozható, kivéve, ha elidegenítési, vagy terhelési tilalmat jegyeztek rá be. A kamatból várható nyereséget viszont nem számolják be, így a jelzálog alapján behajtható tartozás nem haladja meg a szerződésben foglalt összeget. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ha bárkinek a jelzálog érték feletti tartozása keletkezik pl. deviza alapú hitelnél, azt a bank egyéb jogi úton nem követelheti. A hitelszerződés következtében keletkezett követelések tehát minden esetben érvényesíthetők, azonban a jelzáloggal terhelt összeg erejéig a hitelező ezt egyszerűbb, gyorsabb úton érvényesítheti.

Jelzálog követelés érvényesítés

Hogy megértsük, miért is ragaszkodnak a bankok a jelzáloghoz, megvizsgálunk néhány jogi kérdést. Vegyük elsőnek a követeléseket: bármely két fél között létrejött szerződés esetén fennállhat követelés. Amennyiben az egyik fél ezt nem teljesíti, úgy hosszas procedúra után, végső esetben bírósági úton, végrehajtás által lehet érvényesíteni a jogot. Ráadásul nagyobb összegnél a behajthatóság is kérdéses. Jelzáloghitelek esetén két fő pont van, amivel a pénzintézetek elkerülik egyrészt a hosszadalmas behajtási folyamatot, de legfőképpen, hogy ne juthassanak hozzá az általuk kihelyezett tőkéhez. Egyrészt a szerződő felek a hitelszerződés megfelelő részeit közjegyző előtt írják alá, így az közokirattá minősül, másrészt ezek után a fedezetként megjelölt ingatlanra a Földhivatal által bejegyzésre kerül a jelzálogjog. A pénzintézetek ráadásul ragaszkodhatnak elidegenítési, és terhelési tilalom bejegyzéséhez is, ami azt jelenti, hogy előbbinél az ingatlan nem cserélhet gazdát, utóbbinál pedig az ingatlant nem lehet megterhelni újabb jelzáloggal.
A jelzáloggal terhelt ingatlannak nem szükséges az adós tulajdonába lennie. A jelzálog követelés ugyanis arra az adott tárgyra vonatkozik, amelyikre azt bejegyzik. Ez lehet saját másik, vagy akár a szülő, élettárs ingatlana is, amennyiben ehhez ő hozzájárul, természetesen viselve annak következményeit, hogy ha az adós nem fizet, vagy ő fizeti ki a teljes követelést, vagy viszi a bank az ingatlant. Mivel a jelzálogjog bejegyzés az ingatlanra vonatkozik, így az öröklés, ajándékozás és elidegenítés (értékesítés) esetén továbbra is fent marad, és az új tulajdonosok ezzel a teherrel vehetik birtokba az ingatlant.

Az ingatlan önmagában nem elég

Ahhoz, hogy jelzáloghitelt vegyünk fel, önmagában még nem elég, ha van egy megfelelő ingatlanfedezet, mivel a bankok elsődlegesen tartósan fizetőképes ügyfeleket választanak. Ez azt jelenti, hogy jelzáloghitel igénylése esetén ugyanúgy meg kell felelni az alapvető kritériumoknak, mint bármely kisebb összegű személyi kölcsön, vagy áruhitel esetén. Ezek az alapvető feltételek a következők:

  • Rendelkezzünk legalább 3-6 hónapos folyamatos bejelentett munkaviszonnyal.
  • Bejelentett jövedelmünk elegendő legyen a megélhetésünk mellett a havi törlesztőrészlet kifizetésére is.
  • Ne szerepeljünk negatív bejegyzéssel a KHR (korábbi nevén BAR) listán.

Természetesen emellett a bankok több kritériumot is támasztanak annak biztosítására, hogy a leendő ügyfél a jövőben valóban megbízhatóan törlessze adósságát.

Ha nincs ingatlanunk

Egy lakásvásárlás esetében a képlet egyszerű: a vásárolt ingatlan az adásvétel időpontjában lesz megterhelve a jelzáloggal. Vannak olyan esetek, amikor azonban még nem áll rendelkezésre a vásárolandó ingatlan. Ilyenkor több megoldás lehetséges.
Épülő (pl. lakóparki) ingatlan esetén az építést finanszírozó bank az egész építkezésre jelzálogjogot jegyeztet be. Ilyen esetben csak ezzel a bankkal tudunk szerződést kötni, viszont mivel a hitel folyósítása csak az  albetétesítés (a lakások vevői tulajdonba kerülése) után történik, ez sok esetben hosszan, akár évekig elhúzódó folyamat, ami alatt rosszabb esetben hitelképességünk is elveszíthetjük, ha a munkahelyünk ez idő alatt éppen megszűnik. Ez azért is veszélyes számunkra, mert az előszerződés kötésekor már egy komolyabb összeget ki kell fizetni, amit viszont elbukhatunk, ha később valamiért mégsem kapjuk meg a hitelt.
Amennyiben saját erőből, vagy generálkivitelezővel építtetünk, még nehezebb a helyzet. Az építkezés kezdetén ugyanis még nincs megfelelő fedezet, amire bejegyezhető lenne a jelzálog, és gyakorlatilag semmi esélyünk nagyobb összeget felvenni. Szerencsés esetben itt is találhatunk olyan kivitelezőt, aki egyéb banki forrásból finanszírozza az építkezést, és köthetünk vele előszerződést, azonban ez ritka,és általában drága. Ráadásul macerás is, főleg ha már rendelkezünk a megfelelő telekkel.

Jelzáloghitel - nem csak ingatlanvásárlásra

Hétköznapi értelemben a jelzáloghitel fogalma összefonódott az ingatlanvásárlással, azonban ez nem jelent kizárólagosságot. A jelzálog fogalma ugyanis pusztán annyit jelent, hogy egy ingatlant fedezetként nyújtunk a bank számára. A bank szempontjából irreleváns, mire költjük a hitelt, a lényeg, hogy amennyiben nem sikerül azt visszafizetni, ő hozzá juthasson a befektetett tőkéhez a fedezetként nyújtott ingatlan által. Emiatt a jelzálog hitelek szabadon felhasználhatók, költhetjük vállalkozásfejlesztésre, ingatlan felújításra, építésre, gépjármű vásárlásra, vagy akár utazásra is. Bár utóbbi célokra kevesebben veszik igénybe ezt a konstrukciót, néha mégis érdemes ezt választani.
A jelzáloghitel előnyei:

  • Olcsóbb a személyi kölcsönnél, mivel komoly fedezettel rendelkezik. A személyi kölcsön kalkulátor számításait összevetve a jelzáloghitel kalkulátor számításaival, azt láthatjuk, hogy a jelzáloghitel kamatláb akár 10 %-kal is kisebb lehet, mint a személyi kölcsön esetében.
  • Nagyobb összeg is igénybe vehető vele. (Személyi kölcsön felső határa 10 millió forint, jelzáloghitel esetén akár 500 millió forint is igényelhető)

A jelzáloghitel hátrányai:

  • Komolyabb ügyintézés, költségesebb szerződéskötés (értékbecslés, közjegyzői díj)
  • Törlesztés elmaradása esetén könnyebben elveszíthetjük az értékes ingatlant. A bank rövid határidőn belül érvényesítheti követelését.
  • A legtöbb bank nem szívesen folyósít személyi kölcsönt jelzáloghiteleseknek, így a későbbiekben nehezebb lesz pénzhez jutni.