Családok ezrei kezdtek ingatlan felújításba a Kormány által idén bevezetett Otthonfelújítási program inspirálására. A maximum 3 millió forintos állami támogatás, és a felvehető kedvező kamatozású hitel sokak számára vált vonzó lehetőséggé, azonban a szabályozásnak rengeteg olyan buktatója van, ami miatt sokan nem feltétlenül tudják majd igénybe venni az állami támogatást. Emiatt felújítás előtt mindenképpen alaposan utána kell nézni az igénylési feltételeknek!

A támogatás célja és annak vesztesei

Az otthonfelújítási támogatás bevezetésére a Kormánynak két oka volt: az egyik a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése, a másik pedig a hazai építőipari ágazat kifehérítése. Bár mindkét cél üdvözlendő, főleg utóbbinak köszönhetően olyan rendelkezések is bekerültek a programba, amelyek nem támogatják azokat, az egyébként többségében rászoruló rétegeket, akik a felújítást elsősorban saját erőből végeznék el, és a felhasznált összeget zömében építőanyagra, tárgyi eszközökre szeretnék költeni. Ők nagy valószínűséggel nem veszik majd igénybe ezt a támogatást.

A kritikus 50-50 százalék

Minden bizonnyal az egyik legkritikusabb pontja a rendszernek az a rendelkezés, amely előírja, hogy hogy a támogatás igényléséhez benyújtott számláknak 50 %-ban kell tartalmazniuk anyagköltséget, és 50 %-ban munkadíjat. Ezt már önmagában is nehéz kivitelezni, mivel vannak munkák, ahol az egyik költség aránya jóval eltér a másiktól, és így nagyon nehéz összehozni a két számot. A rendelkezés ez esetben nem hagyott “tól-ig” határt, így elég nehézkes lesz kiszámolni, hogy is jön ki jól az ember. Az 50-50%-os szabály miatt az alacsonyabb összeg maximalizálja a magasabb összeg támogatásra igénybe vehető részét. Ha tehát pl. 6 millió forintot költünk felújításra, ebből 4 millió forint az anyagköltség, és 2 millió forint a munkadíj, akkor a szabály miatt csak 2 millió forint anyagköltségre nyújtható be az igény, azaz összesen csak 4 millió forint után igényelhető támogatás: így 3 millió forint helyett csak 2 millió forintot fog visszautalni a kincstár.

Érthetetlen, hogy a szabályozás ezen része miért nem rugalmasabb, hiszen egy 30-70 %-os aránynál ugyanúgy szükséges a szerződés, a tervezetek, és a megfelelő számlák, így tehát az elsődleges cél, az építőipar kifehérítése nem szenvedne csorbát. Sokkal inkább úgy tűnik, a burkolt cél elsősorban a tehetősebb rétegek komolyabb felújításának támogatása, mivel egy 8-10 milliós felújítás esetén már elég valószínűtlen, hogy akár az anyagköltség, akár a munkadíj ne érje el a maximális támogatáshoz szükséges 3 millió forintot. A kisebb költségvetéssel rendelkező igénylőknek viszont nem marad más, mint egyezkedni, vagy ügyeskedni a kivitelezővel, hogy valami módon kihozzák az 50-50 %-ot a számlák tekintetében. Ez viszont pont a fehérítés ellen szól, mivel vagy az anyagköltség lesz elszámolva munkadíjként, vagy a munkadíj egy része zsebbe lesz fizetve.

Áfa, de mennyi?

Ez évtől újból lehetőség van bizonyos esetekben generálkivitelezőn keresztül 5 %-os áfa kulccsal építkezni. Mivel ez már szerkezetkész ház építésekor igénybe vehető, sokan gondolják úgy, hogy a támogatás miatt a további munkálatokat a kedvezőbb áfa kulcs miatt ugyanazzal a generálkivitelezővel végeztetik el. Az ilyen, 5 %-os áfa kulccsal kiállított számlákat azonban az Államkincstár nem fogadja el, így ezen nem lehet nyerni, pedig ezzel a lépéssel csak a támogatást tekintve akár több, mint félmillió forintot lehetne spórolni. 

Lakás, nem lakás

További buktató lehet, ha a felújítani kívánt otthon az ingatlan-nyilvántartásban nem lakás, vagy lakóház fő rendeltetési jelleggel van nyilvántartva. Ezek, az esetek többségében régebben épült vidéki ingatlanok zömében nyaralóként, hétvégi házként lettek megépítve, és lakóingatlanná minősítésük nem történt meg. Rosszabb esetben az is előfordulhat, hogy az adott épület minden különösebb engedélyeztetés nélkül építették meg, így az a valóságban semmilyen nyilvántartásban nem szerepel. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy ehhez hasonló házban lakunk, érdemes felújítás előtt utána nézni a hivatalokban, mi is az épület valódi státusza. Igen kellemetlen ugyanis, ha ez a támogatási kérelem benyújtása után derül ki, ekkor ugyanis bukjuk a támogatás összegét.

Tulajdon, lakcím

Szintén buktató lehet, amennyiben a felújítandó ingatlanban a szülők nem rendelkeznek legalább 50 % tulajdonrésszel. Ez könnyen előfordulhat, főleg örökölt lakrész esetén. E szabály alól csak akkor van mentesség, ha a tulajdonos az igénylő kiskorú gyermeke, illetve osztatlan közös tulajdon esetén is van lehetőség a támogatás igénylésére - a megfelelő tulajdonrészek mellett -, ez esetben viszont szükséges mellékelni a tulajdoni helyzetet leíró ügyvédi, közjegyzői okiratot, vagy bírósági végzést.
További fontos kritérium - igaz ezen az előbbinél könnyebben lehet változtatni -, hogy a szülők és a gyermekek lakcíme (legalább egy szülő és egy gyermek esetén) megegyezzen a felújítani kívánt épület címével, és az legalább 1 éve be legyen jegyezve. 

  • Amennyiben mindkét szülő külön lakóhelyre van bejelentve, de a gyermek(ek) csak az egyik címre, az esetben az erre a címre bejelentett szülő jogosult csak támogatásra. (Ez hitelbírálat esetén lehet fontos tényező.)
  • Amennyiben a szülők külön címre vannak bejelentve, de mindkét címre van gyermek is bejelentve, ez esetben mindkét szülő jogosult 50-50 %-ban a támogatás igénybevételére, külön-külön azonban nem vehetik fel a két lakásra a teljes, 3 millió forintos támogatást.
  • E szabályban nem kell figyelembe venni a korábbi házastársi, vagy élettársi kapcsolatból született gyermekeket, függetlenül attól, hogy a másik szülő,és a gyermek lakóhelye megegyezik-e a felújítani kívánt ingatlan címével.

Hiteligénylés

Egyre több banknál elérhető az otthonfelújítási támogatás mellé igényelhető kedvező kamatozású hitel. A fix, 3 %-os kamattal, maximum 10 év futamidőre felvehető kölcsön legnagyobb előnye, hogy a tőkerész törlesztésének megkezdésére 1 év türelmi idő áll rendelkezésre, így az igényelt összeg visszafizetését jó eséllyel csak a felújítás befejezte, és 
az igényelt támogatás kiutalása után kell megkezdeni. A kamatot viszont a türelmi idő alatt is fizetni kell, igaz ez így is jóval kevésbé megterhelő, mint a későbbiekben a tőke résszel együtt fizetendő teljes havi törlesztési összeg. 
A kedvezményes konstrukció igénybevételekor 6 millió forint 10 évre történő felvétele esetén az első évben kamatra kb. 14 ezer forintot, ezek után pedig kb. 59 ezer forintot kell havonta fizetni fizetni. Amennyiben nem élünk a türelmi idővel, úgy az említett példa esetén a havi törlesztő összeg 54 ezer forint körül fog mozogni.
Természetesen az állami támogatás kézhezvétele után több lehetőségünk van. Egyrészt a támogatás részben, vagy egészben felhasználható a hitel előtörlesztésére. Ez esetben két lehetőségünk van:

  • Csökkentjük a hitel futamidejét, így hamarabb megszabadulunk az anyagi tehertől
  • Csökkentjük a havi törlesztőrészletet, így jóval kényelmesebb lesz a további törlesztés.

A másik lehetőség, hogy élve a kedvezményes kondícióval, tovább fizetjük a teljes kölcsön törlesztő részleteit a futamidő végéig, és a támogatás összegét másra, pl. további felújításokra fordítjuk. Ez különösen akkor jó választás, ha a felújításra egyébként is többet költöttünk volna, mint a maximális támogatáshoz szükséges 6 millió forint.