Sokak örömére az MNB újra napirendre tűzte a családi lakásépítést támogató Zöld Otthon Hitelprogramot. A hiánypótló támogatási rendszer keretében nagy valószínűséggel azok álma is megvalósulhat, akik a jelenlegi rendszerben felkínált kedvező lehetőségekkel, úgy, mint a CSOK és a Babaváró kölcsön nem élhetnek, illetve akik számára ezek a források önmagukban nem elegendők. És bár a program pontos tervezete még nem készült el, mégis rengeteg kérdés felmerül, amelyre érdemes már most keresni a válaszokat.

Fix kamat: a kiszámíthatóság és  biztonság szimbóluma

Miért jó ez a hitel? Az első, és talán legfontosabb pozitívum, ami az új hitelnél várható, az a maximum 25 évre biztosított fix kamatozás. Ez egyrészt hatalmas biztonságot nyújt a hitelfelvevők számára, mivel a törlesztőrészlet garantáltan nem fog emelkedni a teljes futamidő alatt, másrészt pedig komoly megtakarítást eredményezhet, mivel feltehetően az infláció miatt a pénzromlás üteme gyorsabb lesz, amely bár a későbbiekben lassulhat, de valószínüleg így is jobban járunk anyagilag. Arról nem is beszélve, hogy újonnan épített, energiatakarékos házunkkal akár a havi törlesztőrészlet jó részét meg is spórolhatjuk, így az amúgy sem  növekvő, kiszámítható költségek tovább csökkenthetők. 

Megoldás a CSOK és a Babaváró hiányosságaira

Mind a CSOK-hitel, mind a Babaváró kölcsön esetében találni lehetett olyan kedvezőtlen pontokat, amelyeket egy helyesen bevezetett új program képes lesz kiküszöbölni. Mindkét említett konstrukció legnagyobb vétke az, hogy igazából egy kis rétegnek nyújt segítséget. Ezzel nem elsősorban az a gond, hogy napjainkban három gyermek vállalása nem egyszerű feladat, sokkal inkább az, hogy ha egy kis csoportra helyeződik a támogatás - ahol egyébként a jövedelem jelentős része a gyermeknevelésre lesz fordítva -, úgy a programok nemzetgazdasági szempontból nem érik el a megfelelő célt, azaz egyszerűen nem fog elegendő új lakás épülni. Mert a trend bár növekvő, de mégis el van maradva azoktól a számoktól amely jelen helyzetben elvárható lenne a gazdaság teljesítőképessége alapján. Feltehetően ez a mennyiségi hiány is ösztönzi az MNB-t arra, hogy az új, támogatott hiteleket szélesebb körben, és jobb konstrukcióval terjessze ki. A jegybank elnöke a programtól egyébként komoly volumen növekedést vár, a jelenlegi számok felett akár évi 30-40 ezer új otthon formájában, ami ha megvalósul, valóban nagy dobás lesz, ugyanis 2020-ban éves szinten nem érte el a 30 ezret az új építésű ingatlanok száma. Ha azonban a várakozások bejönnek, úgy ez a szám jóval a duplája felé emelkedhet, nem beszélve annak munkaerő-bevonzó képességéről, ami akár 40-50 ezer főt is jelenthet a szektorban. Felmerül a kérdés, hogy honnan lesz ennyi új szakember a piacon, de ha a kereslet tartós lesz, úgy a kínálat vélhetően előbb-utóbb igazodni fog hozzá, ami azt jelenti hogy rendelkezésre fog állni a megfelelő munkaerő.

Biztonság családalapítás előtt

Kedvezőség, kiszámíthatóság, megfelelő volumen: ez az, amire napjainkban leginkább szükség van, és az új hitel ezt biztosíthatja sokak számára, akiknek egyébként még nincs biztos tervük a gyermekvállalásra tekintettel. Talán sokan vagyunk úgy e kérdéssel, hogy prioritást élvez a biztos otthoni környezet megteremtése, és amint ez megvan, utána a lehetőségektől függően vállalunk, vagy nem vállalunk gyermeket. Egy huszonéves pár ugyanis tervezhet akár 3 gyermeket is, de korántsem biztos, hogy a körülmények következtében ezt meg is valósítják. De emellett ott vannak azok a 40-hez közelítő párok is, ahol az idő előrehaladtával már egyre kevesebb az esély a többgyermekes családmodellre. Mindkét esetben a releváns CSOK támogatás (10+15 millió), amely egy új lakás megszerzéséhez szükséges, nem elérhető. 
Úgy látszik, a Kormány belátta, hogy a családtámogatási rendszereknek hazánkban nem csak a már meglévő, illetve bevállalt gyermekek után járó támogatások lehetnek eszközei, és a kedvezményeket sokkal szélesebb körben érdemes igénybe vehetővé tenni. 

Kisebb kamat, magasabb elérhető összeg

A CSOK és Babaváró keretén belüli összes lehetőség kihasználása esetén maximum 35 millió forinthoz juthatunk, amely a jelenlegi árak mellett éppen csak elegendő lehet egy új lakás megépítéséhez. Figyelembe véve viszont azt, hogy ekkora keret csak 3 gyermek esetén érhető el, amelyhez legalább 90 nm lakóterület szükséges, a keret elég szűkös, főleg, ha telket is kell vásárolni. Az új hitellel ennek az elérhető összegnek a dupláját, 70 millió forintot lehet igényelni, igaz azoknak, akik nagycsaládosok, vagy még csak tervezik a gyermekeket, valószínűleg a CSOK és Babaváró kedvezményes része továbbra is fontos lesz. Mivel az új termék kamata kedvezőbb a CSOK-hitelnél, így annak igénylése - a keretösszeg felhasználásáig - feltehetően jelentősen visszaesik. A Babaváró igénylésre viszont nem lesz komoly kihatással, mivel az szabadon felhasználható, tehát nem csak ingatlancélra költhető el, ráadásul gyermek születése esetén minimum kamatmentes konstrukcióvá válik. 

Lakópark, vagy családi ház?

A másik kardinális kérdés a családi házak számának növelése. A jelenleg futó építkezések zöme ugyanis lakóparki, lakótelepi jellegű ingatlanok formájában történik. Bár a “zöldhitel” részletei még nem ismertek, az már bizonyos, hogy csak magánszemélyek igényelhetik, legalább “BB” energetikai besorolású ingatlanra, ennek feltétele pedig a legalább 25 %-ban megújuló energia felhasználása. Az hogy ez hogyan valósulhat meg pl. egy lakóparki környezetben, még igencsak kérdéses. Emellett viszont egyébként is üdvösebb lenne a 200 milliárd forintos keretösszeg jó részét inkább kertes, családi házak építésére költeni, mivel a falusi-kertvárosi környezetnek sokkal nagyobb szüksége van a megújulásra, ellenben a sok helyen már amúgy is túlzsúfolt városokkal.

Piaci hatások

Bár a hosszú távú kamatkedvezmény miatt a hitel az állam szempontjából drágának tűnhet, mégis valószínűleg jó befektetés lesz a gazdaság szempontjából, hisz akár 1 %-os GDP növekedést is okozhat, megduplázódhatnak az évente átadott új építésű lakások, ráadásul érdemes lesz minél “zöldebbet” építtetni a megrendelőnek. Nem csak az esetleges kamatkedvezmény miatt, hanem a hosszú távú energia megtakarítás okán is. Az sem elhanyagolandó tényező, hogy a megnövekedő kereslet hatására a kínálati oldalnak is reagálnia kell mind technológiában, mind emberi erőforrásban. És bár jelenleg mindkét oldalon kissé kaotikus a helyzet, de lehet hogy pont az élénk kereslet növekedés lesz majd annak előidézője,  hogy a kínálati oldalon is megjelenjenek azok a szereplők, akik végre jó minőségben, versenyképes áron fognak szolgáltatni. Ennek viszont mindenképpen feltétele a jól kiszámítható gazdaságpolitika, amely hosszú távon képes biztosítani megfelelő jövedelmet az építőipari szektor résztvevői számára.
Az, hogy ez nem elvetélt ötlet, alátámasztja az, ha megnézzük a jelenleg kialakult helyzet okait: a helyenként pofátlanul beárazott munkadíjak ugyanis nem a véletlen szüleményei, az építőipar ugyanis az utóbbi évtizedben komolyan leamortizálódott, sokan hagyták el a pályát, mások külföldre mentek dolgozni, ami nem is csoda, hisz 2009 után az újépítésű lakások száma drasztikusan lecsökkent. Így a rendszer, mint ahogy a kiszáradt föld nem képes felvenni a hirtelen lezúduló csapadékot, úgy nem volt alkalmas a gyorsan emelkedő igények kielégítésére. A vadnyugati állapot azonban a piac törvényei szerint felszámolódhat, és  megfelelő munkaerő általi kínálat növekedésével az árak és a bérek is stabilizálódhatnak, ez pedig az éppíttetők számára is kedvező folyamat lehet.