Ha autóvásárlást, lakásfelújítást tervezünk, esküvőre készülünk, de még nincs meg hozzá az anyagi forrásunk, kézenfekvő, hogy azt kölcsönből, vagy hitelből fedezzük. Sokan azonban nem tudják, hogy nem úgy, nem annyit kaphatnak, és nem olyan fizetési feltételekkel juthatnak hozzá a kölcsönhöz, ahogy azt ők eltervezték: hosszabb a futamidő, magasabb a kamat, kisebb a folyósítható összeg, vagy legrosszabb esetben elutasítják kölcsön kérelmünk. Lássuk, mitől is függ egy kölcsön folyósítása, mi alapján bírálják el a pénzintézetek kérelmünk.
Mennyi pénzt kaphatunk?
A bankok is szeretik biztonságban tudni a kihelyezett pénzt, ezért elvárnak valamilyen fedezetet annak biztosítása képpen, hogy a folyósított kölcsön összegét visszakapják. Személyi kölcsön esetén a fedezet alapvetően a jövedelmünk. Ennek mértéke határozza meg, hogy mekkora összeget vehetünk fel, és mennyi idő alatt törleszthetjük azt. Ezek kiszámításakor ugyanis figyelembe kell vennünk, hogy nettó fizetésünknek - a bank szerint - fedeznie kell nem csak a havi törlesztőrészletet, hanem a biztos megélhetésünk is. Ráadásul fizetésünk igazolni is kell, tehát nem számolhatunk olyan bevételekkel mint pl. a borravaló, alkalmi munka, szülői támogatás, vagy rosszabb esetben a feketén, zsebbe kapott fizetés. Ezeket ugyanis a bankok nem veszik figyelembe ugyanúgy, mint a különböző segélyeket és járadékokat, igaz utóbbi esetben bizonyos bankoknál van rá esély, hogy azokat (családi pótlék,GYES, gyerektartás, stb.) másodlagos jövedelemként beszámítsák. Gyakorlatban a bankok meghatározzák, mennyi pénzt költhetünk el a jövedelmünkből kölcsön törlesztésére, így havi összes törlesztőrészletünk ezt az összeget nem haladhatja meg, még ha úgy is gondoljuk, hogy ennél többet is tudunk fizetni. Mivel a kölcsön futamideje is korlátos (max. 7-8 év szokott lenni), így ez a meghatározott összeg korlátozza be a felvehető kölcsön mértékét.
JTM (Jövedelemarányos törlesztési mutató) szabály
Hogy jövedelmünkhöz mérten mekkora ez az összeg, azt az adósságfék szabály (JTM mutató) határozza meg. Eszerint 500 ezer forint nettó jövedelem alatt 50%, e felett pedig 60% lehet maximum a havi összes törlesztőrészletünkre fordított összeg. Ha tehát van már egy lakáshitelünk 120 ezer forintos havi törlesztőrészlettel, és lízingelünk egy autót havi 50 ezer forintért, akkor 400 ezer forintos nettó jövedelem esetén már csak 30 ezer forintot költhetünk havonta személyi kölcsön törlesztésére. Azok a hitelek, amelyekben mi kezesként jelenünk meg, alapvetően nem számítanak be a JTM mutatóba, ha azonban az említett hitel nincs rendszeresen és pontosan törlesztve, és emiatt a mi jövedelmünkből vonják le a részleteket, vagy KHR listára kerülünk, az negatívan befolyásolja kölcsönfelvételi lehetőségeinket.
Vegyünk még egy életszerű példát, nézzük meg Marci esetét: Marci harmincas,egyedülálló fiatal, aki nemrég vett lakást. Jelenlegi munkahelyéről 360 ezer forintot visz haza, ebből fizeti a lakáshitelt, melyre most havi 74 ezer forintot fizet. Autójára személyi kölcsönt vett fel, 45 ezer forint a havi törlesztőrészlete. Folyószámlájához 300 ezer forintos hitelkeret tartozik, illetve korábban már vett egy tv készüléket áruhitelre, melyre havonta 22 000 forintot fizet. Marci továbbá hitelkártyával szokott vásárolni. Nem tudta, hogy ha szüksége lesz újabb személyi hitelre, akkor ezek is befolyásolják, mennyi pénzt vehet fel, ugyanis a bankszámlákhoz, valamint hitelkártyához biztosított hitelkeret 5%-a is beleszámít ebbe a kalapba akkor is, ha azt egyáltalán nem vettük igénybe, így egy 300 ezer forintos hitelkeret 15 ezer forinttal csökkenti az általunk felvehető hitelek, kölcsönök havi keretét. Marcinak tehát a JTM-mutató szerint kölcsönei miatt 140 ezer, hitelkeretei miatt 30 ezer forintot számolhatunk fel, ez együtt 170 ezer forint. Mivel jövedelmének 50 %-a 180 ezer forint, ezért Marcinak ,mindössze 10 ezer forintja maradt személyi kölcsön igénylésére, így jelenleg kizárt, hogy felvehessen 3 millió forint személyi kölcsönt. Természetesen, ha megszünteti a hitelkártyát, és van lehetősége a tévéjét is egy összegben végtörleszteni (legyen a hátralévő összeg most 154 ezer ft), akkor - mint lejjebb láthatjuk - már éppen beleférhet számára az újabb kölcsön felvétele is. És hogy miből gazdálkodhatunk, azt nézzük meg Marci kollégájának, Janinak példáján: Jani ugyanannyit keres, mint Marci, viszont lakását már kifizette, munkahelyére busszal jár, hitelkerete, hitelkártyája sincs. Jani tehát fizetése felét képes kifizetni havonta törlesztésre, azaz 180 ezer forintot, a maradékból is kényelmesen megél. Ilyen feltételek mellett Jani akár 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is felvehet. Janinak azonban céljai megvalósításához most elég 5 millió ft., ő ezt 3 év alatt kényelmesen vissza tudja fizetni havi 155 ezer forint körüli törlesztéssel.
Mennyit fizetünk 3 millió forintos kölcsön esetén.
Egy 3 millió forintos kölcsön esetén a maximális, 7 éves futamidő alatt 46576 forinttól indulnak a törlesztőrészletek, így akár egy százezer forintos havi bevétel is elegendő lehet a kölcsönfelvételhez, azonban a bankok megszabhatnak egy alsó határt, esetünkben ez most a mindenkori nettó minimálbér összege, azaz 107065 forint. Jelenleg a bankok ezt a minimum összeget jövedelemtípustól függően 70 és 250 ezer forint között határozzák meg. Rövidebb futamidő alatt természetesen a törlesztőrészletek is magasabbak, így ez esetben arányosan nagyobb fizetéssel kell rendelkeznünk. Érdemes azonban más futamidőkkel is számolnunk, egyrészt, mert ha lehetőségünk van rá, és belefér a kasszánkba, hamarabb és olcsóbban fizethetjük vissza hitelünk, másrészt, mert a kamatfeltételek változók lehetnek a különböző időtávokon. Ma 3 millió forintot 5 évre kb. 60000 forint, 3 évre kb. 93000 forint havi törlesztővel tudunk felvenni, utóbbi lehetőséghez is elég lehet egy nettó 250 ezer forintos fizetés. Ennél kisebb jövedelemmel is igényelhetünk hitelt, azonban ekkor magasabb lesz a törlesztőrészletünk, mivel nagyobb a bank kockázata. Utóbbi példánk esetében ez azt jelenti, hogy 200 ezer forintos nettó fizetésnél 98500 forint körüli havi részlettel számolhatunk, ami még éppen beleférhet abba a keretbe, melyet törlesztésre fordíthatunk.
Ami ránk vár a törlesztési moratórium lejárta után...
Ne felejtsük el továbbá, hogy az akciókban meghírdetett kölcsönök alacsony kamatozású kisebb összegű törlesztőrészletei csak a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényi szabályozás hatálya alatt élnek, így annak lejárta után (feltehetően január 1-től) a bankok már normál piaci feltételek mellett, magasabb kamattal folyósítják számunkra hitelünk. Feltétlenül kérdezzünk tehát utána, hogy az ajánlatban szereplő törlesztő összeg ez év végéig, vagy a teljes futamidőre érvényes, illetve - főleg hosszabb futamidő esetén -, hogy kölcsönünk fix vagy változó kamatozású, mivel így tudjuk legpontosabban kiszámolni, mennyit és hogyan is kell visszafizetnünk.
Amennyiben olyan konstrukciót választunk, amelyben törlesztőrészletünk a törvényi szabályozás lejárta után megemelkedik, úgy hitelünk igénylésekor a JTM mutató kiszámításához a magasabb összeggel kell számolnunk. A két törlesztőrészlet közötti különbség akár 16500 ft is lehet havonta egy 3 millió forintos hitelnél.
Adóstárs bevonása.
Természetesen nem csak egyedülállóknak lehet szükségük személyi kölcsönre, hanem házastársaknak, egy háztartásban élőknek is, akik egyénileg nem, de együtt megfelelnek a kölcsön folyósításához szükséges feltételeknek. Adóstárs bevonása esetén kettőjük összesített nettó jövedelmét veszik a számítás alapjául. Adóstárs azonban csak közeli hozzátartozó (házastárs, élettárs, szülő, testvér, nagykorú gyermek, stb.) lehet. A nagyobb összjövedelemnek több előnye is van: nagyobb összegű kölcsönt vehetünk fel, mint egyedül, a nagyobb jövedelem miatt kevesebb kamatot fizethetünk, illetve ha nagyobb összeget tudunk havonta törleszteni, hamarabb és olcsóbban fizethetjük vissza a kölcsönöket.
Mindig tervezzük meg a kasszát!
A kölcsön felvételének lehetősége jó dolog lehet, azonban sose feledkezzünk meg arról, mekkora összeg kell a mindennapi megélhetésünkhöz. Ha gyermeket nevelünk, vagy albérletet fizetünk, autót tartunk fent, hiába költhetjük el jövedelmünk felét hitelre, valószínűleg ezt nem tehetjük meg. Aki csak magát tartja el, és már tehermentes lakhatása van kis rezsivel, tömegközlekedik, az természetesen jóval kisebb rizikóval veheti fel a hitelt. A “mennyit lehet felvennem” és a “mennyit engedhetek meg magamnak” kérdésekre adott válaszok között tehát nagy különbségek lehetnek. Sose vegyünk fel tehát több kölcsönt, mint amennyit az alapvető szükségleteink biztosítása mellett megengedhetünk magunknak.
Amennyiben személyi kölcsönt szeretne felvenni, használja ingyenes kalkulátorunkat!
