Bizonyára Ön is tapasztalta már, hogy a bankban tartott megtakarításai után csak alacsony mértékű kamatot kap, ezzel szemben, ha hitelt venne fel, azt már jóval magasabb kamattal tudja megtenni. Ezt sokan igazságtalannak érzik, és a legtöbb emberben fel is merül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy nagy különbség van a hitelkamatok és a betéti kamatok között?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, a bankok működésével és a kamatok szerepével kell tisztában lennünk.

Honnan lesz pénze a banknak?

A bankoknak onnan van pénzük, hogy mi, a bankok ügyfelei a megtakarításainkat náluk helyezzük el. A megtakarításaink nélkül a bankok nem is tudnának működni, ezt a pénzt használják fel a tevékenységükhöz. Ugyan hitelkihelyezéssel tudnak pénzt teremteni, és ebből is van hasznuk, de a hitelkihelyezést csak szabályozott mértékben tehetik meg, a betétek nagyságának függvényében. Tehát a bankoknak mindenképpen szükségük van betétekre.

A bank azért cserébe, hogy a pénzünket náluk helyezzük el, kamatot fizet nekünk. Ezzel fizetik meg azt, hogy náluk tartjuk a pénzt, és ezzel ösztönzik a betétek elhelyezését. Minél magasabbak a kamatok, annál inkább hajlandók vagyunk a pénzünket odaadni, hiszen annál többet kapunk érte, és így jobban megéri, mintha otthon a cipősdobozban tartanánk a pénzünket. A bankok éppen ezért magasabb kamatokkal ösztönzik a tartósabb lekötést.

A külső kamatkörnyezet

Azt tapasztalhatjuk, hogy a kamatok mértéke változik. Ma mind a betéti, mind a hitelkamatok szintje alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt. A külső kamatkörnyezetnek szerepe van abban, hogy mekkora kamatokat ad a bank a betétjeink után (és mennyit kér a kölcsönökért). Az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank határozza meg (ez a jegybank alapkamatként ismert kamat), ami egy fontos gazdaságpolitikai eszköz a jegybank kezében, és jelentős hatással van a piacra. Megemlítendő még a BUBOR-nak nevezett bankközi kamatláb, ami referenciaként szerepel az egyes banki ajánlatok meghatározásában. Ezek mértéke hatással van a bankok betéti és hitelkamat-ajánlataira, mivel ezek a kamatszintek határozzák meg, hogy a piacon milyen áron lehet hitelhez jutni. A kereskedelmi betéti kamatok ettől alacsonyabb, míg a hitelkamatok magasabb szinten helyezkednek el.

A bank működési költségei

Egy bankot működtetni rengeteg költséggel jár. Hogy csak a legevidensebbeket említsük: fiókhálózatot kell fenntartani, alkalmazottakat kell foglalkoztatni a fiókokban és a központban, informatikai rendszereket kell fenntartani, tartalékot kell képezni, meg kell felelni rendkívül szigorú pénzügyi működési szabályzatoknak. A bank esetében pedig alternatív költségekkel is számolni kell: mint minden piaci szereplő a gazdaságban, a bank is mindig a legjobb befektetést fogja keresni.

A bank a működéséhez szükséges költségeket az ügyfeleitől tudja beszedni azáltal, hogy a nyújtott szolgáltatásainak ára van. Ezzel találkozhatunk közvetlenül például a számlavezetési díjakban vagy a tranzakciók után fizetendő díjakban, de a kamatokon keresztül is érvényesíteni tudják ezeket a költségeket. Kétségtelen, hogy ez sokkal rejtettebb ár, mint amikor a boltban fizetünk a megvásárolt termékek után, de végső soron ugyanúgy az általunk „vásárolt” kölcsön díját kell megfizetünk a hitelkamatban.

A kockázatok

A bank felelősséggel tartozik azért, hogy a betétesek pénzét ki tudja fizetni. A mai modern bankrendszerekben egyik bank sem működik úgy, hogy fizikailag őrzi a betett pénzt, hanem azt használja, például hitelezésre. Emiatt sokkal kevesebb pénz van a banknál, mint a betétek összessége. (Ez soha nem okoz problémát a normál működés mellett, viszont ezért is tud egy alaptalan bankpánik valódi problémát eredményezni, amennyiben az ügyfelek megrohamozzák a bankot, és hozzá akarnak jutni a pénzükhöz.) A hitelkihelyezéssel a bank végső soron a betétesek pénzét kockáztatja, miközben a felelősség az övé.

Tehát a bank jogosan vár el a működési költségén túli hozamot a kockázatáért cserébe. Ahogyan mi is magasabb hozamért vagyunk csak hajlandók kockázatosabb befektetési eszközökbe tenni a pénzünket, a bank is így van vele. Az adósok között pedig mindig előfordulnak rossz adósok, akik nem tudják visszafizetni a kölcsönt, vagy csak olyan megoldással, ami a bank számára előre nem kalkulált feltételeket, extra költséget jelent. A garanciális elemek ellenére (mint például a KHR vagy jövedelemigazolás) nem jelezhető teljes biztonsággal előre az, hogy ki megbízható és ki a nem megbízható adós, ráadásul bárki kerülhet váratlanul önhibáján kívül is kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe.

A különböző betéti és hitelkamatok magyarázata

Tehát a hitelkamat és a betéti kamat közötti különbség a bank működési költségei miatti „árból”, illetve a beárazott kockázatból tevődik össze. Ez a magyarázata annak is, hogy a különböző konstrukciójú betéti kamatok és hitelkamatok között is van különbség. Betéti kamatok esetében sokkal magasabb lesz egy lekötött betét kamatkifizetése a futamidő végén, mint a folyószámlán tartott pénz után járó kamat – mivel a lekötés a bank számára kiszámíthatóbb, stabilabb konstrukció, ezért ösztönzi. Hitelek esetében pedig egy kockázatos személyi kölcsönért sokkal nagyobb kamatfelárat kér a bank a bizonytalanság miatt, mint egy ingatlancélú jelzáloghitel esetén, ahol van fedezett a hitel mögött.