Amikor valaki hitelt akar felvenni, és körültekintően átgondolja, hogy mennyit és milyen feltételekkel engedhet meg magának, akkor a döntésében általában a legfontosabb szempont a törlesztőrészlet összegének nagysága. Nem véletlenül, hiszen ez határozza meg azt, hogy mennyi pénzről kell hónapról hónapra lemondania az adósnak ahhoz, hogy visszafizesse a felvett kölcsönt és annak kamatait.

A kalkuláció során mindig figyelembe kell venni azt, hogy a jövedelmének csak akkora részét fordítsa a törlesztésre, amennyiről gond nélkül le tud mondani, vagyis amekkora rész mellett a napi megélhetésre és az esetleges váratlan kiadásokra (félretenni) elegendő rendelkezésre álló pénze marad. Ráadásul mindezt azzal a bizonytalansággal kell elhatároznia, hogy a törlesztőrészlet nagysága akár emelkedhet is, és akkor is teljesülnie kell ezeknek a feltételeknek, ha magasabb összeget kell fizetnie.

Ebben a cikkben a kölcsön törlesztőrészlete emelkedésének lehetséges okait szedjük össze, hogy Ön is kalkulálni tudjon velük, ha hiteligénylés előtt áll.

1. A kamatperiódus lejárta

A törlesztőrészlet változásának a leggyakoribb, de előre kalkulálható oka a kamatperiódus lejárta nyomán változó kamat. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell a kölcsön után fizetendő kamatot, illetve annak meghatározásának módját, amely általában ügyleti kamatból és a meghatározott, fix kamatfelárból áll. A kamatperiódus jelenti azt az időszakot, amelyre vonatkozóan érvényes az ügyleti kamat aktuális mértéke, vagyis a kamat a kamatperióduson belül nem változhat.

A kölcsönök egy részét, a fix kamatozású kölcsönöket ilyen változás nem érinti. Ezek olyan kölcsönök, amelyek kamatperiódusa nem rövidebb a törlesztés időszakánál, így nem kell új kamatot megállapítani időközben. Az olyan kölcsönök esetében, amelyek változó kamatozásúak (a kamatperiódus 3 hónaptól 20 évig változhat), az ügyleti kamatot minden kamatperiódus lejáratakor újra meghatározzák, és az új kamat mértéke szerint számítják ki a következő kamatperiódusban fizetendő törlesztőrészletet.

Olyan időszakokban, amikor a piaci kamatok mértéke emelkedik, a törlesztőrészlet emelkedésére kell számítani a nagyobb mértékű kamat miatt. Természetesen fordított esetben, csökkenő piaci kamatok mellett a törlesztőrészlet is csökkenni fog, mert akkor kevesebb kamattörlesztést kell fizetni.

Lehetőség van a kamatperiódus lejáratkor a kamatperiódus hosszának megváltoztatására. Ez akkor hasznos, ha a piaci kamatszint mértékének emelkedésére lehet számítani, mivel a hosszabb kamatperiódus így védeni fog a folyamatosan emelkedő törlesztőrészletektől. Ugyanakkor ebben az esetben magasabb kamatfelárra is számítani kell, amely automatikusan a törlesztőrészlet emelkedését okozza cserébe a hosszabb távon kiszámítható, az emelkedő kamatoktól védett törlesztésért.

2. Nem szerződésszerű törlesztés

A nem szerződésszerű törlesztés amellett, hogy a legtöbb esetben extra díjak megfizetését is jelenti, általában a tőketartozás mértékére is hatással van (nem csökken az előre kiszámolt, rendes törlesztésnek megfelelő ütemben), és ezért növeli a törlesztőrészleteket. Például, ha az adós átmenetileg nem tudja fizetni a törlesztőrészleteit, akkor a tőketartozása növekedni fog, ennek következtében pedig a törlesztőrészlete is emelkedni fog.

Fontos, hogy amennyiben valaki átmeneti pénzügyi nehézségbe kerül, jelezze azt a bankjának, hogy közösen találhassák meg azt a megoldást, ami mindkét félnek a legmegfelelőbb, és ne okozza az adós nehezen kezelhető eladósodását.

3. Kedvezményekre jogosultság elvesztése

A legtöbb bank biztosít az ügyfeleinek kamatkedvezményeket a hitelekhez. Leggyakrabban ezeket a bankhoz érkező jövedelem összegéhez vagy kiegészítő szolgáltatások igénybevételéhez (például biztosítások, számlacsomag) kötik. A kedvezmények mértéke sokszor elsőre nem tűnik túl magasnak, általában pár tized százalékpont mértékűek, de több kedvezmény együttesen már észrevehetően csökkentheti a kölcsön törlesztőrészletét.

Ezért érdemes lehet ezeket a kedvezményeket kihasználni, és figyelni arra, hogy a jogosultság ne vesszen el, mert az a törlesztőrészlet emelkedésével jár. Ha például az Ön jövedelme változik, és a továbbiakban már nem éri el a kedvezményre jogosító szintet vagy megváltoztatva másik számlára kéri a jövedelmének utalását, akkor elesik a jövedelemjóváírás után járó kamatkedvezménytől, aminek következtében (a kondícióktól függően általában néhány hónapot követően) a bank a kedvezmény nélküli kamatszintet fogja megállapítani, így pedig növekedni fog a törlesztőrészlete. A kedvezményre való jogosultság visszaszerezhető, amennyiben újra megfelel a feltételeknek.

4. Árfolyamváltozás devizahiteleknél

A devizahitelekről már talán mindenki megtanulta, hogy milyen súlyos kockázatokat rejtenek magukban az árfolyamváltozásból eredően. Mára a devizahitelezés részben a jogszabályi akadályok, részben a lakossági döntések, részben pedig a forinthitelek versenyképessége miatt gyakorlatilag megszűnt, de a törlesztőrészletek emelkedésének okai között meg kell említeni röviden az árfolyamváltozást mint lehetséges okot, hiszen ez rengeteg család tragédiáját okozta egy évtizeddel ezelőtt.

Ez az ok abból ered, hogy a devizahitelek esetében a tőketartozást devizában számolják, de a törlesztést forintban teljesíti az adós. Így amennyiben a forint árfolyama gyengül az adott devizához képest, akkor forintban számolva a tartozás mértéke és az utána fizetendő kamat mértéke emelkedik, ezekből következően pedig a törlesztőrészlet összege is. Ezzel a kockázattal forinthitelek esetében nem kell számolni.