Sokan keresik a megoldást arra, hogy kölcsönhöz jussanak annak ellenére, hogy egyszer már bedőltek egy hitellel, és ezt a bankok is tudják róluk. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, mit lehet ilyenkor tenni.

Kik szerepelnek a KHR (BAR)-listán?

A Központi Hitelinformációs Adatbázisba (KHR) mindenkinek az adatai felkerülnek, akik valaha hitelt vettek fel. Rögzítik, hogy az illető mulasztott, netalán visszaélést követett el, de azt is, ha rendesen fizetett. Tehát a korábbi BAR-listával ellentétben a KHR-ben nem csak azok vannak benne, akik egyszer már megbotlottak, és valamiért nem fizették a kölcsön törlesztőrészleteit, de a jó adósok is, előbbiek negatív, utóbbiak pozitív besorolással.

A hitelintézetek a hitelkérelmek elbírálása során minden hiteligénylőt leellenőriznek, hogy milyen adós volt, és ehhez értelemszerűen lekérik a KHR-ben tárolt adatokat. Nekik elemi érdekük ezeket megismerni, hogy biztosak lehessenek benne: a kölcsönbe kihelyezett pénzüket viszontlátják majd.

Ez az ellenőrzés minden banknál része a hitelbírálati folyamatnak, és mindenkinek előnyös. A jól fizető adósok kedvezőbb ajánlatokat kaphatnak, a hitel visszafizetését elmulasztó adósoknak pedig nem adnak hitelt, amivel elkerülhető, hogy a fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott ügyfelek további anyagi terheket vegyenek a nyakukba, és persze a bank is könnyebben elkerüli, hogy esetleg odavesszen a kihelyezett pénze.

A lényeg, hogy aki valaha nem fizette rendesen a hitelét - egészen pontosan a lejárt és be nem fizetett tartozása nagyobb (volt), mint az akkori minimálbér, és 90 napon túl is fennáll(t) -, annak adatai negatív besorolással kerülnek fel a KHR-be, és a bankok nem adnak neki hitelt. Azonban bizonyos esetekben mégis van erre esély.

Meddig KHR-listás a KHR-listás?

Ha valaki nem rendezi a tartozását, akkor tíz évig tárolják az adatait, és ez idő alatt senki nem fog hitelezni neki. Ha viszont visszafizeti az elmaradt hitelösszeget, akkor előbb passzív negatív státuszba kerül, majd egy év után automatikusan és véglegesen törlődnek mulasztásának nyomai. Utána már nyugodt lelkiismerettel és nagyobb eséllyel kérvényezhet új hitelt. Persze csak akkor, ha alaposan mérlegelte, hogy valóban szüksége van-e erre, és azt is, hogy képes lesz-e fizetni.

Ha nem törleszt, de sikerül valamilyen megoldással, akár a bank veszteségével is, lezárni a hitelügyletet, akkor még öt évig őrződnek meg az adatai, tehát eddig nem fog hitelhez jutni.

Honnan tudhatja, hogy KHR-listás-e?

Azt, hogy rajta van-e a listán, mindenki ingyenesen lekérdezheti bármelyik hazai pénzintézetnél. Ők kötelesek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy milyen besorolással és milyen adatok szerepelnek a KHR-ben.

Vannak olyan hitelintézetek, amelyekről előszeretettel híresztelik, hogy negatív adósbesorolás esetén is adnak hitelt, de a valóság az, hogy minden pénzintézet leellenőrzi hiteligénylőik KHR-státuszát, és aki aktív negatív besorolással rendelkezik, nem kaphat hitelt. Ez persze kikerülhető úgy, hogy valaki a házastársa, más közeli hozzátartozója vagy jóbarátja nevére vesz fel kölcsönt, de a pénzügyi szakemberek óva intenek az ilyen ügyeskedésektől.

Ha egy hitellel már bedőlt valaki, mielőtt beleugrik-e egy újabba, meg kell gondolnia, hogy miként lesz képest azt is törleszteni. Azt sem ajánlják, hogy bedőlt hitelt másik hitellel rendezzen valaki. Bár léteznek hitelkiváltó konstrukciók, ezek segítségével többnyire a korábban, magasabb kamaton felvett kölcsönöket lehet a jelenlegi alacsonyabb kamatkörnyezetnek köszönhetően némileg kedvezőbb kamatozású és törlesztőrészlegű hitelekre cserélni.

Az ajánlások szerint, aki megcsúszott a hitelével annak elsősorban arra kell koncentrálnia, hogy azt rendezze valahogy. Erről általában lehet egyezkedni a bankkal, de még a végrehajtóval is, és létezik a magáncsőd intézménye is, ahol szigorú takarékoskodással és állami segítséggel lehet kikeveredni az adósságcsapdából.