Ma Magyarországon csaknem félmillióan dolgoznak egyéni vállalkozóként. Ez igen komoly szám, és nemcsak a munkaerőpiacon van jelentősége ennek a státusznak, hanem számos más, hétköznapi helyen és helyzetben is – így például a hitelügyintézésnél. Bizonyára Önben is felmerült már az a kérdés, ha egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, hogy tudna-e felvenni személyi kölcsönt, ha szüksége lenne rá.

Általában, például a reklámokban, hirdetésekben a legtöbbeket érintő helyzetre, vagyis az alkalmazottakra vonatkozó feltételekkel találkozhatunk. De nyilvánvaló, hogy a bankok a speciális esetekre is készülnek, és külön szabályokat alakítanak ki rájuk. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy Ön egyéni vállalkozóként kaphat-e személyi kölcsönt, és ha igen, annak igénylési eljárása miben tér el az ismert és szokásos módoktól.

Miért számít a személyi kölcsön szempontjából az EV státusz?

A személyi kölcsön a hitelnyújtó számára a legkockázatosabb kölcsönfajta. Míg egy jelzáloghitel mögött van fedezet, ami biztonságossá teszi – gondoljunk például a lakáshitelre, ahol zálogjog kerül bejegyzésre –, a személyi kölcsön mögött nincsen, és azt az igénylő tetszőlegesen használhatja fel, bármilyen termékre vagy szolgáltatásra fordíthatja a kapott összeget.

Ebből következően, ha az adós bármilyen ok miatt nem tudná törleszteni a tartozását, a hitelnyújtó számára sokkal nehezebb és költségesebb lenne hozzájutni a pénzéhez (ami voltaképpen a betéteseinek pénze). Ezt a kockázatot árazza be a magasabb kamatszint, ezért próbálják is minimalizálni a kockázatot a törlesztés megbízhatóságára vonatkozó garanciákkal, a rossz adósok kiszűrésével. Ami természetesen ugyanúgy az igénylő érdeke is, mivel számára is hátrányos, ha nem tud megfelelően törleszteni.

A legáltalánosabb ilyen garancia a rendszeres, stabil jövedelem elvárása, amely biztosíték arra, hogy az adós fogja tudni fizetni a törlesztőrészleteket. A bankok ajánlata azon múlik, hogy kinek mekkora az igazolható jövedelme, mivel ez a megbízhatóság fő szempontja. Figyelembe veszik, hogy a törlesztés ne okozzon gondot, ezért maximalizálják a törlesztés jövedelemhez viszonyított arányát (általában szigorúbban, mint az 50%-os törvényi előírás).

Egy alkalmazott esetében egy valamennyi ideje már meglévő, stabil munkahellyel, és a munkáltató által adott jövedelemigazolással már joggal feltételezheti a bank, hogy a törlesztés ideje alatt valószínűleg hasonló helyzetben lesz az adós. Természetesen az alkalmazottak esetében is lehet nem várt kedvezőtlen fejlemény, de az egyéni vállalkozók esetében a kitettség és a kockázat sokkal nagyobb, mert kevésbé kiszámíthatók a körülmények. Ezért a bank némileg szigorúbb, illetve másfajta igazolásokat vár el, mint egy alkalmazottól.

Hogyan kaphat Ön személyi kölcsönt egyéni vállalkozóként?

A bankok tehát az egyéni vállalkozóknak is nyújtanak személyi kölcsönt, és az eljárás nem is különbözik sokban a szokásos ügymenettől. Eljárási különbség általában csak a jövedelemigazolás módjában van, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó legfeljebb magának tudna kiállítani igazolást a bevételeiről. A szabályozás szerint emiatt azonban az egyéni vállalkozóknak a NAV által kiállított jövedelemigazolás szükséges. Sok esetben ezt a bank szerzi be a NAV-tól.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó további szigorúbb feltételek, hogy legalább 12 hónapja vállalkozói tevékenységet kell folytatnia az igénylés előtt, valamint az igényléskor nem lehet köztartozása. Utóbbi esetében különösen körültekintőnek kell lenni, mivel nemcsak az egyéni vállalkozói köztartozásra, hanem a magánszemélyként keletkezett kötelezettségek elmaradására is vonatkozik (például társadalombiztosítási járulék). A köztartozásmentességet ugyancsak a NAV által kiállított dokumentummal kell igazolni.

Bankonként lehet eltérés a kért dokumentumokban (például számlakivonatok), de egyebekben a feltételek ugyanazok, mint alkalmazotti státusz esetén. Akár csak a minimálbért elérő bevétel esetén is lehet személyi kölcsönt felvenni, de természetesen sokkal alacsonyabb összegűt, mint nagyobb bevétel esetén. Az egyéni vállalkozókra ugyanúgy vonatkozik az eladósodás megakadályozására vonatkozó, jövedelemarányos törlesztésre vonatkozó korlátozás.