Az emberek többsége a hétköznapi beszédben a hitel és a kölcsön szavakat általában szinonimaként használja, vagyis ugyanazt érti a két szó alatt. Ez nem okoz zavart, kiválóan megértjük egymást, pedig van különbség: a gazdasági és jogi szaknyelvben a két fogalom nem egészen ugyanazt jelenti.
Nem véletlen azonban, hogy a hétköznapi beszédben elmosódik a köztük lévő különbség, mivel egymással szorosan összefüggő pénzügyi fogalmakról van szó.
Annak ellenére, hogy így is megértjük egymást, és nem kell minden esetben precízen fogalmazni és a szaknyelvi kifejezéseket tökéletesen használni, nem árt, ha Ön tisztában van a két fogalom közötti különbséggel, hiszen ez pénzügyei intézésekor előnyt jelenthet, ha érdeklődik banki hiteltermékek iránt, kötött vagy a jövőben tervez kötni kölcsönszerződést.
A hitel
Amikor hitelről van szó, akkor a hitelező azt vállalja, hogy egy adott összegű hitelkeretet rendelkezésre tart az igénylő számára, amelyért az adós díjat fizet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az igénylő valóban felhasználja azt akár csak részben vagy egészben. De amennyiben ezt akarja, és a hitelszerződésben rögzített feltételek teljesülnek, akkor kölcsönszerződés köthető vagy egyéb hitelművelet végezhető a hitelkeret erejéig. Az adós tehát nem automatikusan, és nem is feltétlenül jut pénzhez a hitelszerződés nyomán (akár azért nem, mert végül nem lesz szüksége rá, vagy azért nem, mert bizonyos szerződéses feltételek nem teljesülnek), azonban az a hitelkeret erejéig biztosítja a kölcsön lehetőségét.
A kölcsön
A kölcsön esetében a kölcsönszerződésben meghatározottak alapján a hitelező egy adott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszeg későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Azaz a kölcsön esetében beszélhetünk arról, hogy a pénzt az adósnak átadják, rendelkezésére bocsátják. Hétköznapi értelemben leginkább erről a fogalomról van szó akkor is, amikor hitelként hivatkozunk rá. Tehát: amikor a pénzt megkapjuk későbbi visszafizetés kötelezettségével (akár banktól, akár például egy magánszemélytől), akkor kölcsönt kapunk, és nem hitelt.
Fogalmak, amelyekkel találkozhat
A teljesség igénye nélkül néhány gyakori fogalommal mutatjuk be, hogy a gyakorlatban Ön hol találkozik hitellel és hol kölcsönnel a bankoknál. Az egyes eljárások, termékek lényegét jobban megérti, ha a hitel és a kölcsön közötti különbséget pontosan ismeri.
- Hitelbírálat: Egy banki eljárás, amelynek keretében a bank megvizsgálja (jogszabályi és saját kockázatelemzési szempontok alapján) az adott ügyfél hitelképességét, és dönt arról, hogy számára nyújt-e, és ha igen, milyen feltételekkel nyújt hitelt. Ez szolgál alapul a későbbi kölcsönszerződéshez.
- Kölcsönszerződés: A hitelező és az adós között létrejövő szerződés, amely tartalmazza, hogy a hitelező mekkora összegű kölcsönt nyújt az adósnak, valamint azt, hogy az adós milyen feltételekkel fizeti azt vissza. A feltételek között többek között szerepel a visszafizetés ideje (adott esetben a törlesztőrészletek megfizetésének ideje), illetve a kölcsön összege után fizetendő kamat mértéke. A kölcsön adott pénz folyósítása az adós számára a kölcsönszerződés aláírását követően történik meg.
- Törlesztőrészlet: Az adósnak a kölcsönszerződés alapján kell visszafizetnie a kölcsönt és annak kamatait. A törlesztés nagyobb összegű kölcsönök esetében általában rendszeres, kis összegű részletekben történik, amelyek tartalmazzák az addig felhalmozott kamatot, és a tőketartozás arányos részét.
- Személyi kölcsön: A személyi kölcsön az ügyfélnek hitelbírálat után, kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsön, amelyet szabadon felhasználhat, és a kölcsönszerződés feletételei szerint kell visszafizetnie.
- Folyószámlahitel: A banki folyószámla mellé tartozó hiteltermék, amelynek lényege, hogy az ügyfél számára egy adott összegű hitelkeretet biztosít a folyószámláját vezető bank. Az ügyfélnek, amennyiben folyószámlán tartott pénze elfogy, lehetősége van a számára biztosított hitelkeret összegéig (kölcsönként) használni a bank pénzét. Ezzel nem kötelező élnie, és maga döntheti el, hogy egy adott időszakban a hitelkeretét milyen összegben használja ki.