A hitelkonstrukciók igénybevételének már csak a gondolata is könnyen bizonytalanságot gerjeszt. A kötelező iskolai tanulmányok során kevés a lehetőség a pénzügyi alapfogalmak elsajátítására, ebből kifolyólag a hitelfelvételhez kapcsolódó definíciók és mozaikszavak csupán a felnőttkor kapujában kopogtatnak egy autó- vagy lakásvásárlás esetében.

A hiányosságok miatt alapos és körültekintő utánajárást igényel a hitelfelvétel folyamata, aminek részleteivel jobb tisztában lenni a hirtelen érkező kihagyhatatlan ajánlatok miatt. Ilyenkor jó ismerni az anyagi korlátokat, a hitelbírálat eljárásának alapjait, és hogy milyen feltételeket szabnak a különböző pénzintézetek.

A banki hiteligénylés feltételei

A banki hiteligénylés feltételei és a hozzá szükséges dokumentumok függnek a hitel típusától, illetve a különböző pénzintézetek belső szabályaitól is. Ebből kifolyólag minden esetben érdemes személyesen érdeklődni, ha már tudni lehet, hogy milyen hitel és az milyen körülmények mentén biztosítja a célok megvalósítását. Az előírt, bankok által meghatározott speciális feltételek mellett, hitel felvételéhez szükség van a(z)

  • igénylő 18. életévének betöltésére,
  • minimálbér-igazolásra,
  • igénylő cselekvőképességének bizonyítására,
  • életbiztosításra – abban az esetben, ha a hitelt egy bizonyos életkor felett egyedül szeretné felvenni,
  • személyi igazolványra (= kiváltható jogosítvánnyal vagy útlevéllel),
  • lakcím- és adókártyára,
  • munkáltatói igazolásra, 
  • egyéni vállalkozók esetében (KATA, EVA) a NAV által kiállított jövedelemigazolásra és nullás igazolásra,
  • nyugdíjasok esetében nyugdíjas igazolványra és nyugdíjszelvényre,
  • minimum az utolsó 2-6 havi bankszámlakivonatokra,
  • minimum 3 hónapos munkaviszonyra,
  • tőketartozási igazolásra, ami megmutatja a már meglévő hiteleket.

A hitelfelvételi kérvény azonnal elutasításra kerül

  • próba– vagy felmondási idő alatt,
  • (vállalkozók esetében) egy lezárt pénzügyi év hiányában,
  • KHR listán – korábban BAR listán – való aktív szereplés miatt.

Hitelbírálat lépésről-lépésre

A bankok több szegmens mentén vizsgálják a hitelképességet. Általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb buktatót minden esetben a nettó jövedelem meghatározása jelenti, aminek minimum határát a pénzintézetek egymástól függetlenül szabályozzák. Nem mindegy tehát, hogy egy bizonyos kölcsön igénylése hol és mekkora összeggel történik.

A bankoknál lehetőség van az előzetes hitelbírálat elvégzésére – még a hitelkérelem benyújtása előtt –, ami egy átfogó képet alkot az anyagi helyzet, a kért kölcsönösszeg, illetve a bank– és hiteltípus szabályainak kapcsolatáról. A JTM korlát segítségével – jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató –, már előre látni lehet, hogy a jövedelemből mekkora összeg fordítható hiteltörlesztésre. 2019 júliusában az egységes 400.000 ezer forint alatti és feletti JTM korlátot 500.000 forintra emelték.

A hitelbírálat során minden pénzintézet górcső alá veszi az hitelt igénylő fél elsődleges (munkabérből származó és igazolható) és másodlagos jövedelmét (kiegészítő, önállóan nem elfogadható), amelyek megvizsgálásával már látható a hitelezhetőségi limit. Az ügyfél hitelezhetőségének elbírálásában, a bankok számításba veszik a fedezetként felajánlott ingatlant, és az egyéb értékes javakat is. Ez a lépés minden eljárás során kihagyhatatlan, hiszen így határozható meg, hogy valaki képes-e a bank által meghatározott havi törlesztő fizetésére. 

1. Lakáshitel a jövedelemigény tükrében

Napjainkban már szinte elképzelhetetlen a lakásvásárlás kölcsönösszeg felvétele nélkül. A szerencsésebbek örökölnek, azonban a nagyobb többség plusz anyagi forrás lehetőségét keresi, amikor saját otthont szeretne teremteni. Egy új lakás- vagy házvásárlás esetében a legkézenfekvőbb megoldást minden esetben a jelzáloghitelek jelentik. Ilyenkor a felvehető hitel összegét a havi nettó jövedelem, és a megvásárolni vagy felépíteni kívánt ingatlan értéke szabja meg.

A lakáskölcsönök igénylése során szintén a JTM korlát megvizsgálása kerül előtérbe, amely százalékos arányban meghatározza a törlesztésre felhasználható jövedelem összegét. A jövedelemmutató felső határának kiszabása azonban nemcsak a havi bevételtől, de a hitel kamatperiódusától is függ. A kamatperiódus azt az időszakot jelenti, amikor a hitelkamat a bank által meghatározott futamidő alatt változatlan marad.

A forint alapú jelzáloghitelek esetében a JTM 500.000 forint alatti és feletti bevétel esetén külön minimum és maximum értékhatárt szab meg a kamatperiódus tükrében:

  • fél millió forint alatt: 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 25%, 5-10 év között 35% és legalább 10 év esetén 50%
  • fél millió forint felett: 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 30%, 5-10 év között 40% és legalább 10 év esetén 60%

A jelzáloghitelek kapcsán a bankoknak nemcsak az ingatlan értékének felbecslésére van szükségük, hanem a típusára és szerkezetére is. A legtöbb esetben fedezetnek tekintik a családi házakat, ikerházakat, sorházakat, társasházi lakásokat, üdülőket, építési telkeket, tanyákat és termőföldeket. Ha egy ingatlan értéke nem éri el a 4-5 millió forintos limitet, akkor a bank nagy eséllyel elutasítja a hitelkérelmet.

2. Személyi kölcsön a jövedelemigény tükrében

A személyi kölcsönök igénylése elsősorban a „kisebb” beruházásokhoz nyújtanak gyors segítséget, amikor Murphy-törvényszerűségei – ami elromolhat, el is romlik alapon – egyszerre teszik próbára a család anyagi helyzetét. A személyi hitelek kapcsán beszélhetünk többek között egy hirtelen jött – komolyabb beavatkozást igénylő – megbetegedésről, egy halaszthatatlan lakáskorszerűsítésről vagy akár autóvásárlásról.

A személyi kölcsönök minden bank számára kockázatosabb befektetések, ezért fel kell készülni egy magasabb díjú kamatra és THM-re. A bankok elsősorban a korábban emlegetett és általános feltételnek tekinthető anyagi helyzetet, a munkahelyen eltöltött időt és a bankszámlakivonatokat vizsgálják meg a személyi kölcsön elbírálása során. Ezáltal egyértelműen jobb esélyekkel indul, aki már jó pár éve ugyanazon a helyen dolgozik – minimum 6-12 hónapos munkaviszonnyal –, és magas havi jövedelemmel rendelkezik.

Az anyagi problémák gyors kiküszöbölésére megalkotott hitelforma felvételében kizárólag a fennálló anyagi helyzet játszik szerepet, hiszen nincs ingatlanfedezet. Ettől függetlenül az adósságfék szabály – amelyet a JTM határoz meg – a személyi kölcsönök esetében is él:

  • ha fél millió forint alatti a havi jövedelem, a maximális JTM 50%-os,
  • ha fél millió forint feletti a jövedelem, a maximális JTM 60%-os.

A JTM által is tökéletesen kirajzolódik, hogy valóban magasabb törlesztőrészlettel kell számolni, ha szükség van a személyi kölcsön igénylésére – ez azonban még nem jelenti azt, hogy nem éri meg. A személyi kölcsönök legnagyobb előnye például a gyorsaságban rejlik. Egy hiánytalanul benyújtott dokumentációval – amely megfelel a megadott adatoknak és feltételeknek – a kölcsönösszeg pár óra leforgása alatt felkerül a bankszámlára. A személyi kölcsönök esetében mégis fontos alapszabály, hogy csak halaszthatatlan esetben érdemes igényelni.

A hitelkérelem elbírálás három legjellemzőbb buktatója

1. Tovább nem terhelhető jövedelem

Az egyik leggyakoribb buktató, amikor valaki olyannyira nem tart a hitelek felvételétől, hogy az évek alatt sorra felhalmozza őket. A hideg zuhany csak ezután érkezik, újabb kölcsönre van szükség, de a bank nem hajlandó a további hitelezésre.

Éppen ezekre az esetekre hozták létre a korábban emlegetett JTM korlátot, amely világosan megállapítja a jövedelem hitellel való terhelhetőségét. Tovább nem terhelhető jövedelem esetén a hitelkiváltó és az adósságrendező hitel jelentheti a megoldást.

2. A rulírozó hitel hátulütője

Az élet bármely területén megtapasztalható, hogy a kedvezményes dolgok mögött mindig ott lapulnak a hátulütők. Természetesen az első alkalommal még minden jónak tűnik, majd egy másik helyzetben már a kedvezmény válik a korlátozó tényezővé. Így van ez a rulírozó hiteltípussal is, amely attól válik különálló és sajátos kölcsönlehetősséggé, hogy a pénzintézet a nála folyósított számla mellé biztosít egy hitelkeretet, amit bárki szabadon felhasználhat és törleszthet a maga tempójában.

Igen ám, azonban ha már valaki rulírozó hitellel rendelkezik, akkor a JTM kapcsán a legtöbb bank öt százalékos aránnyal veszi számításba a hitelkeretet, ami egy olyan összeggel rendelkező törlesztőt von maga után, hogy a bank azonnal elutasítja a további kölcsön lehetőségét. Ebben az esetben érdemes mérlegelni: hitelkeret vagy hitelképesség?

3. A rossz adózó

Amikor valaki aktív státusszal szerepel a negatív KHR listán, szinte még a gondolatát is elfelejtheti annak, hogy bármilyen kölcsönösszeghez jusson. A hitelintézetek mindegyikében kizáró tényező, ha valaki rossz adózónak számít. Rossz adósnak számít minden olyan személy, 1) aki a hiteleinek törlesztőjét nem fizeti be határidőre, adóssága 90 napon túli, és meghaladja a minimálbér összegét 2) aki korábbi adósságait nem egyenlíti ki.

A megoldás egyszerű, le kell kerülni a KHR listáról, azaz rendezni kell a tartozásokat. A passzív státusszal rendelkező ügyfelek kapcsán minimálisan más helyzetről van szó, ugyanis az ő esetükben az elkövetett hiba mértékének tekintetében, a bankok már hajlandóak a helyzet mérlegelésére.

Az előzetes hitelbírálat és banki összehasonlítások fontossága

Egy hitelfolyósítás megkezdése előtt, érdemes első lépésként egy előzetes hitelbírálatot igényelni, ami azonnal átfogó képet mutat arról, hogy mely típusú és milyen kamatozású hitel a legkézenfekvőbb választás. Ezt követi a bankok speciális feltételeinek összehasonlítása, ahol a kamat és THM mértéke mellett fontos megfigyelni a hitelfolyósítás kapcsán felmerülő egyéb kezelési– vagy szolgáltatásokból származó költségeket, illetve a teljes visszafizetendő összeget. De már a legalapvetőbb különbségek is jelentőséggel bírhatnak, mint például az életkorhoz kapcsolódó feltételek – kell-e életbiztosítás, vagy szükség van-e kezes bevonására.

Ez a két lépés – a kellemetlenségek elkerülése mellett – olyan szempontból is hasznos lehet, hogy feltárja a lehetőségek tárházát. A hiteligénylést ugyanis senkinek nem kötelező a már meglévő bankjánál intéznie, bármelyik másik – és kedvezőbb – alternatíva szóba jöhet. A feltérképezés során segítséget nyújtanak az online banki kalkulátorok, ahol már a körülbelüli adatokkal is lehet számolni és tervezni.

Tudatos hitelfolyósítás

Az ördög mindig a részletekben rejlik, ezért egy tudatos eljárásra, magatartásra és felelősségvállalásra van szükség minden egyes hitelfelvétel kapcsán. A kölcsönösszeg igénylését megelőzően számtalan kérdés felmerül – mennyi hitelt, hogyan, kamattámogatott hitel vagy sem? Ha már a korábban felsorolt legalapvetőbb feltételek – mint az életkor, megfelelő nettó jövedelem, jó adózói státusz –, és ez által a buktatók és a speciális különbségek időben átvizsgálásra kerülnek, mindenki választ kap a kérdéseire.

A pénzintézetek kapcsán nem beszélhetünk jobb vagy rosszabb lehetőségekről és ajánlatokról, csupán más és más megcélzott potenciális ügyfelekről. Ebből kifolyólag érdemes mindenkinek tudatosan, saját maga felmérni az igényeihez szükséges hitel összegét, kontextusát és az ehhez tartozó kapacitását.