Aki teheti, és szüksége van rá, jól jár, ha most igényel hitelt, mivel a kamatok hosszú idő óta nagyon kedvezők, köszönhetően az MNB monetáris politikájának. Felmerül azonban a kérdés, hogy meddig tartható fenn a jelenlegi kedvező állapot. A forint ugyanis folyamatosan gyengül, és ez a közeljövőben hatással lehet a kamatokra.

Alapkamat: maradhat?

Leegyszerűsítve a kérdést, azért olcsók most a hitelek, azaz fizetünk értük kevés kamatot, mert az MNB pénzügyi politikájának következtében 2020. júliusa óta minden idők legkisebb jegybanki alapkamatát vezette be, amely mindössze 0,6 %. Viszonyításként 10 évvel ezelőtt ennek pont a tízszerese, 6 % volt. az előző válság idején pedig majdnem húszszorosa, 11,5 %-on tetőzött. Gyorsan számolva: 12 évvel ezelőtt 11 %-kal több kamatot fizettünk forint alapú hitelre, mint ma.(Ezért is voltak vonzók korábban a deviza alapú hitelek.)  Ez azt jelenti, hogy amíg egy 7 év futamidejű személyi kölcsönnél ma kb. másfélszeresét fizetjük vissza kamattal, addig 12 éve a kétszeresét kellett. 10 millió forintnál ez 5 millió forintos plusz kiadás lenne.
Természetesen ez az állapot jelenleg nem fenyeget, azonban a kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a közeljövőben várható, hogy a jegybanknak nem lesz más választása, mint a kamatemelés - ami drágítani fogja a hiteleket is. Vizsgáljuk meg a tényezőket, hogy meglássuk, mennyire áll fenn a kamatemelés veszélye.

Gyenge forint

A legfőbb ok, ami a jegybankot kamatemelésre ösztönözheti, az a rendkívűl gyenge forint. Jelenleg 1 euróért 368 forintot kell fizetni, ez minden idők legrosszabb forint árfolyama. Főleg ahhoz viszonyítva, hogy a 2010-2018 közötti időszakban zömében 300-320 forint körül mozgott az euró árfolyam, ezután indult komoly romlásnak a hazai fizetőeszköz. A rendkívül gyenge forintot pedig már igencsak a zsebünkön érezzük, hiszen a külföldről vásárolt áruk, műszaki eszközök, import élelmiszerek, vagy akár az üzemanyag ára jóval infláció feletti mértékben emelkedik. A gyenge forint egyedül a hazai export cégeknek jó, mindenki másnak azonban rontja az életkörülményeit. 
Több oka van a gyenge forintnak, de az egyik mindenképpen az alacsony jegybanki alapkamat, mivel a befektetők számára nem vonzóak a kis hozamú befektetések. Egy másik ok a túl nagy állami költekezés, amelynek a támogatott hitelek esetében a lakosság rövid távon nyertese. Ez hosszabb távon ronthatja az ország adósbesorolását, ami szintén nem kedvez a forintnak. 
Az MNB  a jelenlegi, 0,6 %-os alapkamatot 2020 júliusában, az amúgy is már gyenge 350 forintos euró, és 304 forintos dollár árfolyamnál vezette be. A forint így a dollárhoz képest 1 %-ot, az euróhoz képest viszont 5 %-ot romlott azóta.
Amennyiben a kiadások nőnek, és a befektetői bizalom továbbra sem erősíti a forintot,  a közeljövőben esélyes lehet egy kamatemelés, azonban a piaci előrejelzéseket jelen helyzetben nem könnyű kiszámolni. Amennyiben ez mégis megtörténik, úgy a hitelkamatok is kis mértékben emelkedni fognak.

Költekező államháztartás

Nehéz helyzetben van az állam: egyik oldalról igyekszik az MNB által szigorú pénzügyi politikát fenntartani, aminek lényege, hogy az alacsony kamatok mellett egyrészt csökkenjenek a pénzügyi megtakarítások, ami által érdemes inkább másba fektetni a pénzt. Ez, és az alacsony kamatok miatti olcsó hitelek serkentik a gazdaságot,ami a jelenlegi recesszióban még inkább nagy jelentőségű. Az utóbbi egy évben azonban további, bizonyos esetekben nem várt kiadások terhelik meg az államkasszát, ami - nem nehéz kitalálni - szintén hitelből finanszírozható. Ilyen területek pl.:

  • Családbarát támogatott hitelek (CSOK, Falusi CSOK, Babaváró, Ingatlanfelújítási hitel)
  • Gazdasági megsegítő hitelek (pl. a Széchenyi Program keretében igénybe vehető, kamattámogatott hitelek)
  • Járulékok elengedése, bértámogatásra fordított költségek.
  • Egészségügy finanszírozása az előre nem várt feladatokra, bérfelzárkóztatás.
  • Csökkenő adóbevételek (pl. a kereskedelmi forgalom visszaesése miatt)

Év elejére az államadósság 25 éves csúcsot ért el: GDP-hez viszonyított értéke 81,2 % lett. Ehhez hasonló érték utoljára 2010-11-es években volt, azóta viszont folyamatosan csökkent egészen 2019-ig, ahol is 65,4 % volt. Az államadósság tehát 1 év alatt negyedével nőtt meg. Ez kb. 25 milliárd dollárnyi új adósságot jelent, azaz 1 állampolgárra most plusz 767 000 államadósság jut.

Mennyit fizetünk a hitelért?

Bár az alapkamat közvetlenül nem befolyásolja a hitelkamatok mértékét, mégis komoly ráhatása van, hiszen a referencia kamatlábat meghatározó mutatókra  (BUBOR, BIRS) komoly ráhatása van, és ezek gyakorlatban nem is nagyon térnek el a jegybanki alapkamattól. Az általunk igénybe vett kamatláb két tényezőtől függ:

  • Referenciakamat
  • Kamatfelár

A referencia kamatot általában a jegybanki, vagy a bankok közötti kamatláb határozza meg. Mivel ezek az értékek nem nagyon térnek el egymástól, így ha a jegybanki alapkamat alacsony, akkor a referencia kamat is alacsony lesz. Erre jön rá a kamatfelár, amit a bankok a piaci viszonyoknak megfelelően kalkulálnak ki, attól függően, mekkora a kockázat. Egy jelzálog alapú lákáshitel esetében, mivel van fedezet, ez a felár kicsi, 3-5 %. Fedezet nélküli személyi kölcsön esetén viszont nagyobb a kockázat, így a felár 7-10 % is lehet. Szintén ráhatással van a kamatfelárra a jövedelmi helyzetünk, hisz akinek kevesebb bevétele van, nagyobb kockázatot jelent, mint jobb módú társa. Legmagasabb számokat a hitelkereteknél és hitelkártyáknál találjuk, ott a felár akár 35-40 % is lehet.
Az tehát, hogy mekkora kamattal vehető igénybe egy szolgáltatás, 4 tényező határozza meg:

  • Jegybanki alapkamat, vagy a bankközi kamatláb
  • Fix, vagy változó kamatozású a hitelünk. (előbbi nagyobb kockázat a banknak, így drágább)
  • Milyen fedezettel rendelkezünk
  • Mekkora a jövedelmünk

Amennyiben hosszabb távra veszünk fel hitelt, és a teljes futamidő alatt nem fix kamatozással törlesztünk, úgy az alapkamat változása esetén ezzel arányosan a mi kamatlábunk és ezzel együtt a törlesztőrészletek összege is változhat.

Mit tegyünk?

Nehéz megjósolni a jövőt, ezért nincs biztos tanács. Kapkodni és pánikolni viszont nem érdemes. Aki már felvette forint alapú hitelét, annak amíg fixálva van a kamata, nem változhatnak a kondíciók. Hosszabb futamidejű hitel esetén ez természetesen ezzel számolni lehet, de most még nem szükséges, mert 4-5 évre senki sem lát előre. Akinek most változó kamatozású hitele van, annak sem érdemes feltétlenül a bankfiókba rohanni fix kamatozást igényelni, mert nem biztos, hogy sokkal jobban jár. Ha ugyanis lesz is alapkamat emelés, az bizonyosan minimális lesz a jelen helyzetben. Ilyen döntés esetén egyébként is érdemes kikérni komoly pénzügyi szakértő tanácsát. 
Aki még nem igényelt hitelt, de a közeljövőben tervezi, vagy hitel igénylése folyamatban van, annak mindenképpen érdemes minél hamarabb dönteni, elkerülve ezzel az esetleges kamatemelést. Aki viszont csak a későbbiekben tervez olyan beruházást, amelyhez hitel szükséges, pusztán emiatt ne kapkodja el a döntését. A hitelfelvételt ugyanis jól meg kell gondolni, az ahhoz köthető dolgokat, mint pl. az ingatlan vásárlás, építés, vállalkozásfejlesztés, jól meg kell tervezni, és ez többet ér, mint az a minimális nyereség, ami egy esetleges kamatváltozás esetén most realizálható.