Amikor hitelt veszünk fel, nem csak azt kell alaposan átgondolnunk, hogy valóban szükségünk van-e rá, vagy hogy milyen kamatozásút válasszunk, de jobb, ha tisztában vagyunk vele, mi történik, ha nem tudjuk fizetni a törlesztőrészleteket. Ezt alapvetően a bankkal kötött szerződés tartalmazza.
Persze könnyű rávágni ilyen esetben, hogy jön a bank és viszi a fedezetet - ami egy jelzálogalapú ingatlanhitelnél általában maga a megvásárolt ingatlan -, de azért a folyamat ennél bonyolultabb, és nem feltétlenül ez a vége.
Legyünk kedvezményezők és törekedjünk a probléma megoldásra
Érdemes nyíltan kommunikálni a bankkal. Ha addig rendesen fizettük a törlesztőket, de látjuk, hogy a következő hónapokban ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor keressük meg a bankot, amitől akár 6-12 havi haladékot is ki tudunk alkudni, ha időben szólunk. Ekkor persze tovább ketyeg a kamat, de nyerhetünk egy kis időt, hogy rendezzük anyagi helyzetünket.
Ha nem keressük meg a bankot, ő lesz az, aki kezdeményezőleg lép fel, ha nem látja, hogy beérkezett volna az aktuális törlesztőrészlet. Értesítést küld a tartozásról, és akár már az aktuális hónap végén továbbadja a követelést egy behajtócégnek. Ezek a cégek arra szakosodtak, hogy behajtsák az elmaradt részleteket, amiért gyakran igen borsos árat kérnek. Ezt persze nekünk, mint adósnak kell majd megfizetnünk. Felszólító levelekre, telefonokra, személyes látogatásokra számíthatunk, akár a munkahelyünkön is megkereshetnek.
Bírósági úton kívül
Ha a behajtó sem jut velünk dűlőre, mert nem tudunk neki sem fizetni, akkor általában visszakerül a bankhoz a követelés, ahol ilyenkor felmondják a hitelszerződést, és két dolgot tehetnek: megpróbálhatják bírósági úton kívül rendezni a kérdést (erről csak ingatlanhitel esetén lehet szó), vagy bíróságra viszik az ügyet, és végrehajtást kérnek.
Előbbi során, ha olyan a hitelszerződésünk (meg van benne határozva az ingatlan minimális értékesítési ára és felmondás esetén mennyi ideig lehet értékesíteni az ingatlant), akkor ennek megfelelően felmerülhet a fedezetül szolgáló ingatlan közös értékesítése - és a kölcsön törlesztése a vételárból. Ennek sikertelenség esetén viszont hatályát veszti a hitelszerződés. Az ingatlan ezután egyenesen a bankra is szállhat, amennyiben erről kötöttünk velük megállapodást.
Ha bíróságra viszik az ügyet
Akkor jöhet a végrehajtó, aki fokozatosan igyekszik behajtani rajtunk a tartozást: előbb letiltja bankszámlánkat és az oda érkező fizetésünk 33 vagy 50 százalékát elvonja. Ha ez nem elég, akkor lefoglalja az ingatlant (vagy más, nagy értékű ingóságot, pl. autót), és árverésre bocsátja, sikertelenség esetén akár többször is. A teljes folyamat hosszú hónapokig, akár két-három évig is tarthat, közben ketyegnek a kamatok, nő a tartozás összege. Ha végül árverésen elkelt az ingatlan, de nem fedezi a kölcsön összegét, akkor a maradékot még ki kell fizetnünk, és akár hosszú évekig nyöghetjük a terhet. Egy esetben viszont el tudjuk kerülni ezt. Ehhez be kell lépnünk a Nemzeti Eszközkezelő programjába.
Nemzeti Eszközkezelő
Ha a Nemzeti Eszközkezelőnek adjuk el az ingatlant, akkor bármennyiért is veszi meg azt, törlődik a hitel, a lakásban maradhatunk bérlőként, sőt idővel vissza is vásárolhatjuk azt. Ehhez persze meg kell felelnünk egy rakás feltételnek. Például, hogy a hitelszerződésünk 2013. december 31. előtt köttetett.
Tehát új hitelekre ezt a segítséget már nem tudjuk igénybe venni, ezért jobb, ha alaposan mérlegeljük a hitelfelvételt. Ehhez tőlünk is kaphat segítséget, hogy milyen fajta hitelt válasszon.
